Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1905
I. Bocskay István és a bécsi béke. Kis Ernő
— 15 — Mikor azonban ez utolsó országgyűlést tartotta a fejedelem, már ekkor súlyos beteg volt. Egészsége már elébb is annyira megrendült, hogy december 17-én végrendeletet is tett. Meghagyta benne, hogy a gyulafehérvári főtemplomban temessék el. Azután sok becses tanácsot ad végrendeletében Erdély politikájára vonatkozólag. Különösen hangsúlyozza előttük a magyarországiakkal való testvéri összetartást; de Erdélynek Magyarországba beolvasztását nem javasolja. Erről így szól a végrendelet: „Valameddig a magyar korona ott fönn nálunknál erösebb nemzetségnél, a németnél leszen és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nekik javukra, oltalmukra leszen, ha pedig az Isten adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kezéhez kerülne, egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük, hogy attól nehogy elszakadnának, vagy abban ellenttartanának, de sőt segéljék tehetségek szerint és egyenlő értelemből azon korona alá a régi mód szerint adják magukat." E régi mód alatt Erdélynek a Habsburg-ház uralkodása előtt hazánkhoz tartozása módját értsük, vagyis az erdélyi vajdaság korát. Mi az oka, hogy ily különbséget tesz a fejedelem Erdély politikai magatartására nézve, ha tovább is így marad vagy ha magyar kézre kerül a királyi korona? Az, hogy élete végére meggyőződésévé kövesült, hogy a német császár, ki akkor Ausztriának volt az uralkodója, nem fog űzni soha hazánkban magyar nemzeti politikát, hacsak nem rákényszerítve, ezért van szükség az önálló erdélyi fejedelemségre, hogy legyen, ahová forduljon bajában segítségért a magyar nemzeti párt. A fejedelem betegségét közvetlen környezete is mérgezésnek tulajdonította. A mérget állítólag kancellárja, Kátay Mihály, Bécsből megvesztegetve, keverte ételébe. Ezért, mikor dec. 29-én a fejedelem meghalt, 1607 január 12-én reggel 5 órakor a katonaság a gyanúsított kancellárt Kassa piacára hurcolta ki, s itt Forgách Ferenc testőrhadnagy kiáltására: „tisztessége veszett áruló az, ki ez árulót nem vágja", felkoncolták. Jan. 3-án mentek szét a futárok Kassáról az országos gyászt tudató hirrel. Egy hónap múlva, február 3-án indult ki a városból a holttesttel a gyászmenet. Sok föur és megyei küldöttség kisérte el