Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1904

I. Gondol Gábor önéletleirása. Közli Borsos István

_ 4 — Nagy hiányát éreztem azonban az alsóbb iskolákban gyakor­latban volt amaz oktatási rendszernek, hogy nemcsak az elökészitö, hanem a többi hat osztályban is rendes tanárok alkalmazva nem voltak s az évről-évre theologiát végezett növendékekből helyettesí­tett tanárok közül kevesen birtak annyi készültséggel s ideiglenes hivatásuk betöltésére törekvő szorgalommal, hogy annak megkíván­tató eredménye a tanítványok által felmutatható sikerben nyilatkoz­hatott volna. S az innen eredő hiány annál érezhetőbb volt, mivel a történettan és földrajz a humaniorum classisokban latin nyelvű kézirat szerint taníttatott. S különösen a történettan a régi görög és római eredeti kútfők nyomán klasszikai miveltséggel birt régebbi tanárok (pl. Edelényi Szabó Sándor) müveiből szerkesztetvén, a klasszikus görög íróknak, különösen a magyar (kun) népre s az általa lakott országokra vonatkozó elnevezései kellő magyarázattal nem kisértettek s e részben is hézagos maradt a készültség ama tere, melynek betöltése az ujabb iskolai oktatásnak volt feladata. Az 1840/41-iki iskolai évben a hat gimnáziális osztály bevégeztével az akadémiai tanpályára lépvén át, azon hiány, mely a mathesisnek szintén kevés képzettségű ideiglenes segédtanár által még akkoriban szokásban volt előadásait s tanulásmódját követte, kiegészítésre s pót­lásra talált a szakavatott s kitűnő elöadásu Tarczy Lajos rendes tanár sikeres oktatási rendszere által. Nemkülönben Bocsor István történet­tanár alapos történelmi fejtegetései betetőzték' a készültség és ismeret­szerzésnek az alsóbb osztályokban kiegészitetlenül maradt mértékét. Fájdalommal kell azonban megjegyezni, hogy az oly nagy fontosságú s a tudás és ismeretszerzés minden ágára s az egyetemes műveltség egész rendszerére oly mélyen ható bölcsészeti tudományok az aka­démiai tanfolyam harmadik évében az emiitett évek alatt oly módon adattak elő, hogy bármely tanuló, különbség nélkül^ akár birt légyen a középszerűt túlhaladó vagy épen kitűnő képességgel s szorgalom­mal, az iskolai év lejártával s a szaktudományok előadásának be­fejeztével egyik bölcsészeti tantárgyból sem volt képes annyi elemi ismeretet felmutatni, mennyit a gimnáziális tanulónak is azon böl­csészeti tudományokból, melyek a mai tanrendszer szerint a gimná­ziumban taníttatnak, okvetlenül kell bírnia. A kellő filozófiai alap­ismeret hiányának a később elsajátított szakbeli tudásra ily nagy mérvben kiható voltára czélzott Kerkapoly Károly, a pápai helv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom