Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1904

II. A magyar művészi ipar- és diszítö stílusunk. Irta Losonczi Jenő

II. A magyar művészi ipar és díszítő stílusunk. — Székfoglaló értekezés. — Tartolta: Losonczí Jenő főgimn. tanár 1904 szept. 5-én. Főtiszte ietü és .Méltóságos Püspök Űr! Nagytiszteletü és Nagyságos Főiskolai Gondnok Úr! Nagytiszteletü és Tekintetes Tanári Kar! Kedves Ifjúság! Nagyérdemű Közönség! Főiskolánk homlokzatán ezen három szó olvasható: Istennek, Hazának és a Tudománynak. Ez a három szó fejezi ki intézetünk magasztos hivatását. Midőn pedig én jelen értekezésemben a magyar művészi iparról, diszítö stílusunkról szólok, senkise gondolja, hogy intézetünk céljától távolesö ügy szolgálatába szegődtem. Nem! Mert hiszen akkor teljes a tudomány, ha mindent magában foglal, mindent felkarol. A tudományok összeségébe, egyetemlegességébe tartozik azon iránynak, azon művészi mozgalomnak története és megismerése is, amelyről szólani fogok. Ne feledjük el ezenkívül azt sem, hogy nemzeti eszményeink megvalósulása szempontjából kulturánk minden ágának, iparunkon kívül az iparral összeforrott iparművészeinek is föltétlenül nemzetinek, magyarnak kell lennie. S hogyan lehetne azzá, ha a magyar művészi ipar termékei iránt nem élne az érdeklődés, annak lehető fejlesztéséhez a lelkesedés, a magyar tárgyak, magyar művészi produktumok felismeréséhez a kellő érzék? Bizony nem szabad istenadta tehetségünket bármely irányban is felhasználatlanul, parlagon hevertetnünk, nem szabad különösen ma, az oly szép fejlődésnek indult hazai készítményeink, fiatal művészi iparunk termékeivel szemben.