Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1902

I. Az igehirdetés alapelvei. Székfoglaló értekezés Csizmadia Lajostól

]. Az Tge: Istennek az emberekhez intézett beszéde, izenete. Kijelentése, közlése Isten azon gondolatainak, amelyeket az ember felfoghat és megérthet. Kijelentése és közlése Isten azon lelki tartalmának, mely az ember szellemi és erkölcsi fogékonyságának megfelel. Mely közlés által Isten az emberekben magáéhoz hasonló érzelmeket és gondolatokat kelt életre. így a kijelentés voltaképen az emberiség szellemi és erkölcsi fejlődésének irányítója, szabályozója. Sőt princípiuma, éltető elve a közönséges erkölcsiségnél magasabb rendű erkölcsi életnek. Annak az életnek, mely az új-testamentom terminológiája szerint kiindul az újjászületésből, ténylegessé válik a megtérésben, tetőpontját eléri a megszentelödésben és végcélja a váltság. Istennek ez a kijelentése, akaratának, gondolatainak ez a közlése nem egyszerre, hanem hosszú időkön keresztül, századokon át egyes kiválasztott emberek közvetítésével történt a korok szükségeihez képest. Végül a Krisztus által, kiben egész teljességében kijelenti önmagát. (Zsid. 1:1.) Akit ép ezért az egyik evangéliom kiváltképen Igének, testté lett Igének nevez. (Ján. 1 : 14.) Istennek a különböző időkben adott kijelentését, a próféták és a Krisztus utján közölt beszédét, valamint az emberek érdekében véghez vitt cselekedeteit, üdvtényeit egy iratgyűjtemény: a Szentírás foglalja magában. A Szentírást, vagy közönségesen ismert és használt idegen eredetű nevén nevezve: a bibliát, a köztudat teljes joggal ruházta fel „Isten irott igéje" névvel. Mert bár a benne foglalt egyes könyveken, mint irodalmi müveken az idő és a hely, amelyben és ahol Írattak tagadhatatlanul nyomukat hagyták: de viszont világosan nyomozható és felismerhető, hogy eredetükre és formájukra nézve bármennyire különbözzenek is egymástól, a tartalmuk lényegében ugyanaz. Mert bár a kijelentés közegéül felhasznált egyéneket századok választják is el egymástól és bár értelmi tehetségre, jellemre, viszonyaikra nézve végtelenül különbözzenek is egymástól: az általuk nyilatkozó kijelentés szelleme azonos. Ép ezért szükségtelen túlzásnak találjuk a többször és több oldalról feltett kérdést: vájjon a biblia a maga egészében Ige-e? Vagyis Ige-e mindaz, amit tartalmaz ? Felhozzák, hogy sok tisztán emberi vonatkozású részlet van benne. A hitre és az erkölcsre tartozókon kivül az emberi ismeret majcl minden ágából tartalmaz valamit. Van benne