Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1901

I. M. Tullius Cicerónak Gn. Pompejus fővezérsége ügyében tartott beszéde. Fordította Faragó János

JYt. 3ii11tus GicerotraK Sn. 3>ompejus fővezérsége ügyében faríoft beszéde. Fordította: Faragó János. BEVEZETÉSÜL. Hogy Cicerónak alább közölt beszédjét megérthessük, azt hiszem, nem lesz fölösleges, ha egyet-mást előrebocsátok a beszéd tárgyáról, a benne szereplő helyekről, személyekről s azon körül­ményről, mely Cicerót a beszéd elmondására késztette.*) Krisztus születése előtt körülbelül száz esztendővel Róma már a Középtengeren is úr volt. Az volt az óhajtása, hogy hatalma a Feketetengerig s a Kaukázus hegységig terjedjen. Ám ez óhajtása nem egyhamar teljesedett, mert szembe találta magát Mithridatessel ; Pontus hatalmas királyával s harmincz esztendő kellett hozzá, míg nagy ellenfelével leszámolhatott. Az első összecsapás Bithynia és Kappadokia miatt történt Kr. e. 92-ben. Mithridates ugyanis elkergette e két ország királyait, a rómaik meg visszahelyezték őket trónjukra. E háborúban, mely­ben M\ Aquilins volt a római sereg fővezére, Kóma húzta a rövidebbet. Az ellenségeskedést még szította, hogy Mithridates nem elégedett meg az egyszerű győzelemmel, hanem parancsára állítólag 80,000 itáliait mészároltak le Kis-Ázsia benszülöttei. Miután M\ Aquilins 88-ban elesett, L. Cornelius Sulla consul vette át a római sereg fölött való parancsnokságot s több csatában megverte az elbizakodott Mithridatest. Közben kitört Cinna és Marius forradalma, mire Sulla Kómába sietett, előbb azonban békét kötött ellenfelével. *) L. Dr. Keleti V., Dr. Kont I., Rácz S. kiadásainak bevezetéseit s jegyzeteit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom