Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1896

II. Az erély megmaradásának elve

— 27 — végbe: Nap melege — chemiai potentialis energia — hőenergia — potentialis (az ember ereje) és kinetikai energia. Mondhatjuk ennélfogva, hogy e Földön minden mozgásnak egyedüli oka a Nap. Azt azonban nem mondhatjuk, hogy az «élet feltétele», legfeljebb csak azt, hogy ily szervezettel, mint a milyennel jelenleg birunk, Nap nélkül nem élhetnénk. Ki meri ugyanis azt állitani, hogy a távolabbi bolygókon nincs élet csak azért, mert az kevesebb meleget kap? Az élet universalis. A teremtőnek nem lehet czélja az, hogy az Universum egyik legkisebb pontján (A Föld) leheljen életet az anyagba, mig más csillagokét czéltalanul hagyjon a világűrben. Hiszen az életről való fogalmaink oly hiányosak, hogy jóformán még a földi teremtmények életnyilvánulásait sem ismerjük eléggé, annál kevésbbé mondhatunk határozott véleményt oly égitestekről, melyeket csakis távcsövileg ismerünk. G) Sugárzó erély (Hö és Fény). Földünk mint a világűr egyik bolygója, a Naptól nyeri melegét. Azonnal felmerül itt az a kérdés, mily uton? Vezetés által nem, mert akkor a közben eső rétegeknek is fel kellene melegedni, már pedig ugy a számitás mint tapasztalás mutatja, hogy a világűr hőmérséklete mélyen a 0 alatt áll. Tudomáuyos léghajózás utján 1804-ben Gay Lussac s 18ö0-ben Barral és Brixio s ujabban mások is azt tapasztalták, hogy derült időben 6—7000 méter magasságban már —9°C hideg volt, mig ugyanekkor a Föld felszinén -f20°C. Mikép jut tehát el hozzánk a Nap melege? Hogy ezt megmagyarázhassuk, fel kell vennünk hogy a világűrt egy súlytalan fluidum az u. n. aeter tölti be, mely a meleget hozzánk eljuttatja a nélkül, hogy a levegő felmelegittetnék. A hőnek ily módon való terjedését sugárzásnak s az ily uton nyert erélyt, mely lehet hő és fény: sugárzó erélynek nevezzük. Lássuk először a sugárzó hőerélyt. A sugárzó hőerélynek mozgásivá való átalakulását be lehet bizonyitani az u. n. radiometerrel. Ez egy légüres gömb, melyen belül finom függőleges csúcson keresztbe helyezett két huzal végein összesen 4 kis lemez van, melyeknek egyik fele fényes, másik be van kormozva. Ha e . közönséges pohártalppal ellátott légüres gömböt valamely hőforráshoz közel tesszük, a kereszt forogni kezd annál gyorsabban, minél több ideig tartjuk a hőforrás mellett. Ezen