Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1896

II. Az erély megmaradásának elve

— 28 — kísérlet azt mutatja, hogy csakugyan terjedhet a hő légüres téren is s az ily hő is átalakulhat mozgássá* Ugy, de láttuk a gépeknél, hogy csakis akkor alakulhat át a hőerély mozgásivá, ha mérsékleti különbségre tesz szert. Első pillanatra ugy tetszik, mintha a radioinéternél e kívánalom nem volna kielégítve. Kísérletek által azonban meggyőződhetünk arról, hogy minél jobban van kormozva az egyik oldal, s minél fényesebb a másik ugyanolyan hőforrás mellett ugyanolyan távolságról annál gyorsabban forog. Miért? Azért, mert a kormozott oldal több hőt nyel el, mint a fényezett s az elnyelt hőmennyiség különbsége árán létesül a mozgás. A sugárzó hőre is áll tehát az, hogy csakis akkor végezhet munkát, ha mérsékleti különbségre tesz szert. Ez magyarázza meg azt. hogy miért nem tudjuk mi a Naptól juttatott óriási melegmennyiséget mind felhasználni. E meleg nagyrésze ugyanis a világűrben mérsékleti különbségre szert nem tehetvén, értéktelenné válik. Ez a dissipatio tünménye. Mint az előbbi fejezetben láttuk is, mi a Nap melegét indirekte használjuk fel, a növények termelése s szenesitése által. Mondhatjuk pl., hogy a vonatot a Nap hajtja, mivel a Nap melege a kőszénben helyzeti erélylyé alakul, ennek melege pedig mozgásivá. Felesleges tehát Flammarionnak a XXV-ik évszáz és a 10.000,000-ik év fizikájának feladatául tiizni (1. Flammarion Kamill: «Világ vége») a Nap melegének elraktározását, mivel arról a természet már ősidők óta gondoskodott. Többen próbálkoztak megvalósitani azon gondolatot, hogy a Nap melegét direkte használják fel gépek mozgatására. Igy Ericcson svéd amerikai mérnök 1868-ban szerkesztett egy oly gépet, melyet csakis a Naptól a Földre jutó meleg hajtott. Természetesen ez egyszerű kísérleti bizonyítása annak, hogy e meleg direkte is átalakítható mozgási erélylyé, de állandóan ily gépet mozgásban tartani lehetetlen, mivel a Naptól hozzánk eljutó melegmennyiség változik az ég derültségével és borultságával. A sugárzó energiának másik faja a fény. Lényegileg nem különbözik egymástól e két erély, mivel mindkettő ugyanazon, mintegy 300.000,000 méter sebességgel terjed másodperczenként az éteren keresztül. Azon sugarak, melyeknek rezgésszáma a 400 billiót nem éri el mint hő, melyeknek rezgésszáma 400—800 billió, mint fénysugarak érzékeltetnek. Az ennél is magasabb rezgésszám uak érzé-