Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1896

II. Az erély megmaradásának elve

— 11 — eréhj fennmaradásának neveztetik, mely egy egész pontrendszerre vonatkozólag SE (Xdx -f- Ydy -j- Zdz) == d 3E ™ egyenlet által van algebrailag formulázva. B) Az erélyek osztályozása. Az erélynek jelenleg 9 főfaját ismerjük, melyek egymásba kölcsönösen átalakíthatók s e különböző erélyfajok összege a világegyetemre nézve állandó. Ha tehát a különböző erélyeket e

x, e

2> e

3, e

4, e

5, e,

;, e

7, e

8, e

9-el jelzem : + e2 + e

3 + -j- e

5 + e

6 + e

7 -f e

8 + e

9 = C állandó. Az erély megmaradásának elvét egész általában tehát ezen egyenlet fejezi ki. e

x átalakulhat e

2, e

3 . . . e

9 és viszont ezek akármelyike akármelyikké, de összegük mindig állandó. Eddig ismeretes erélyek : 1. A látható tömegek mozgási energiája. 2. » » » helyzeti » 3. A hő erélye. 4. A molekulák helyzeti erélye. 5. A chemiai erély. 6. A sugárzó erély, mely a sugárzó hő és fényerély neve alatt ismeretes. 7. Mágnesség helyzeti erélye. 8 Az elaktromosság helyzeti erélye. Ez lehet a) felületi, b) kettős felületi. 9. Az elektromosság mozgási erélye. C) A látható tömegek mozgási és helyzeti erélye. A dynamika harmadik törvényénél fogva minden hatás ugyanolyan nagyságú, de ellenkező irányú hatást szül. A test visszahatásának mindig egyensúlyban kell lenni azon erőkkel, melyek a rendszerre hatnak, hacsak más feltételeknek nincs alávetve a test. Az erőt munkájával, a visszahatást pedig az eleven eiővel mérjük s igy a mozditó (ponderomoteros) munkának eleven erő növekedés, az ellenállónak pedig eleven erő csökkenés felel meg. Vegyünk íigyélembe egész általában egy anyagi rendszert s legyen pontjai eleven erejének összege Jg e. Most vessük ezt erők