Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1887

I. Hit és tudás. Székfoglaló értekezés Horváth József tanártól

— 5 — ingattatott. Mihelyt a vallásos kedély a maga képzeteit és állapotát bizonyitás segélyével akarja igazolni, ott már a lé­lek nem nyugodt, az értelem nsm biztos, holott a tudomá­nyos meggyőződésnek a bizonyításra való készség, mintegy kiegészítő oldalát képezi. Ellenvethetné valaki, hogy ép ezen körülményeknél fogva a vallásos meggyőződés kisebb intensivitású, a bizonyítástól való idegenkedése a be nem bizonyíthatóságtól való félelem­ből eredvén. Am én ez ellenvetésre azon kérdéssel felelek, hogy melyik meggyőződés erősebb, az-e, a melyik csodálkozva néz rád, ha a bizonyitás szükségét említed fel oly igazságra nézve, melyet minden izében közvetlenül felfog, úgy szólván érez, vagy pedig az, a mely tudja, hogy az állítás mellett mindig joga van a tagadásnak is, s hogy az állítás csak a tagadás czáfolatával lesz teljessé? Helytelen továbbá azon állítás is, mintha a hit pusztán subjectiv, a tudás ellenben objectiv meggyőződés volna s igy mintha a hitbeli igazságok alacsonyabb rangot foglalnának el a tudás tételeinél. Ezen téves felfogás onnan ered, hogy figyelmen kívül hagyja, mi­szerint a hit és tudásbeli meggyőződés szerzése, keletkezése bizonyos tekintetben különböző s ezt jellegbeli különbségük­nek rója fel. A tudományos meggyőződéshez esetről esetre, a dolgok tudatos, vagy még helyesebben szándékos megfigyelése által jutunk, mig a hitbeli meggyőződés alakulására születé­sünktől fogva minden, a természet és min magunk szemlélete, a társadalmi állapot, nevelés stb. befoly s ezek alapján nyeri meg lelkünk hitbeli meggyőződését. Könnyen belátható, hogy az ilynemű meggyőződés azután sokkal szorosabban össze forr lényiségünkkel s e szoros összetartozóság könnyen vezethet azon állításra, mintha a hitbeli meggyőződés tisztán subjectiv jellegű volna. Pedig ellenkezőleg nemcsak hogy a subjectiv meggyőződés nem fedi teljesen a hit fogalmát, hanem egyál­talán helytelen dolog a hitnek csupán — akár objectiv, akár subjectiv — meggyőződés voltát hangsúlyozni, mert a hitnek mint pusztán meggyőződésnek felfogása mellett számos tüne­mény magyarázatával adósak maradunk. Nem fejti meg ugyanis o

Next

/
Oldalképek
Tartalom