Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1886
21 IV. A lengyel codex befolyása a budai kánonokra. Őri Fülep Gábor nem hiába végezte a fordítás hosszas munkáját, a lengyel codex csakugyan alapul vétetett a budai és pesti zsinat tárgyalásaiban. A Tiszáninnen készülő dolognak már 1790. második felében Dunántúlra is hire ment. Midőn ugyanis Keresztesi József ') Tóth Pápai Pál ottani lelkészt és kerületi másodjegyzőt meglátogatta 1790. szept. 23-án, házigazdája azt tnondá neki, hogy „a mi református uraink már arra vetemedtek, hogy ekklézsiai törvényeket akarnak Írni a diaetán és várják a mis- kolczi superintendentia consensusát, hogy azért a Dunántúl való superintendentia ezt praeveniálja, végezték, hogy a kom- játi kánonokat revideálják és recudáltassák.“ E tudósitást szépen kiegészítik Polgár Mihály következő szavai: „a részünkrőli világi uraságok már előre elvégezték azt magok közt, hogy az egyházi igazgatásban az evangeli- cusokkal egyformaságot követnek; e végre ki is nyomatták előre (15 Juli 1791.) a lengyel lutheránusok egyházi törvény- könyvét (codexét), mely a világiaknak nag}^ fensőbbséget enged az egyháziak felett ').“ A tiszántúli indítvány — hogy a zsinat hátrább tétessék, s az igy nyert idő alatt egy bizottság előmunkálatot készítsen, melynek alapján az egyes kerületek utasítást adhassanak követeiknek. nem fogadtatott el. Különösen a világi urak siettették a dolgot. így történt, hogy „csak arra is alig maradt ideje azon (a tiszántúli) snperintendentiának, hogy követeket válasszon a zsinatra; nemhogy még számukra utasítást készíthetett volna. A tiszamellékiek az utasítással nem sokat törődtek, mert ott volt már készen a lengyel codex, a dunántúliak dolgaitok, de legtöbbet a dunamelléki 3),“ melynek főjegyzője, Tormássy János terjedelmes megjegyzéseket készített a ’) Krónika. Pest, 1868. 320. lap. 2) (Dunamelléki) Egyházi almanak 1842-re. 223. lap. 3) Ugyanott.
