Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1883

I. A nyelvészetnek, s a latin nyelvnek viszonya történelemhez. Kis Ernőtől

nelmi irott emlékeket megelőzött időket a nyelvtudomány segítségével nem ismerné. A nyelvészet szintoly érthetően beszélő kútfő a történelemre nézve, mint az irott történelmi adatok, sőt kimondjuk, hogy ha történelmi mű és a nyelvészet által kimutatott adat egymással ellentétben állanak, a történelmi kritika a nyelvészet állításainak ad elsőséget. Mert hogy ma az egyes nemzetek történelme reális alapon s túlzások nélkül kezdődik, a mibe pedig minden nemzet történelme a mondai alapon mulhatlanul beleesik, ezen tisztult irány éppen a nyelvészetnek köszönhető. Igen közeli példát nyújt erre hazánk történelme. Hunfalvy Pál a nyelvészet alapján irta meg ethnographiai müvében a magyarok őstörténelmét, s három időszakot képes megkülönböztetni a magyar nemzetnek ezen történelem előtti idejében. Első időszakul, a melyet eredeti vagy származási időszaknak nevez, azon időt veszi fel, a midőn őseink még a rokon finn, ugor és lapp népek közt laktak. Második korszakul veszi azon időt, a melyet a török, és harmadikul azt, a melyet a szláv népek közt töltöttek el, mielőtt mai hazánkba betelepültek. így a nyelvészet segítségével őstörténelmünk tetemes s tudományos alapon álló kibővitést nyert. Vámbéry a magy. nemzet őstörténelmét szintén a nyelvészet alapján állítja össze, kimutatván őseink származását rokonait, s bár eltér Hunfalvy nézeteitől, mégis mindkét mű a nyelvészetnek a történeimre nézve fontos szerepéről tanúskodik. E nyelvészeti kutatások segítségével nyerhetett csak az emberiség őstörténelme oly kiváló előmenetelt, hogy a nagy nyelvész Müller M. elragadtatva kérdheti: „a mit most Kyros Dareios, Xerxes, I Artaxerxes, II Dareios-Artaxerxes stb. ékiratainak nevezünk, s a miről most kiadásaink, fordításaink nyelvtanaink, szótáraink vannak, — mindez mi volt ezelőtt? Ek-alaku húzások halmaza, bevésve Kyrosnak pusztai emlékébe Murghábban, Persepolis romjaiba, a behistuni szik-