Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1883

II. A pozitív és negativ mennyiségekről. Sebestyén Dávidtól

nagyobb hevességgel, mint a múltban, s nem elég higgadtsággal. A hevesség pedig nem jó talaj a fogalmak tisztázására. A következőkben a tárgyilagosság lesz az iránytű, melyet nem tesz ingadozóvá semmiféle személyes érdek vagy tekintet. A positiv és. negativ mennyiségeknek helyes fogalmazásával az algebra helyes alapját rakjuk le s ezáltal a későbbi folyamokban biztositjuk a tanitás sikerét. Mint ilyen megérdemli a vele való foglalkozást, s szükséges a kifejlődött főirányokat összehasönlitani s az összehasonlítás folytán a természetes irányt feltüntetni, s ha netalán itt ott szükséges pótolni. A positiv és negativ mennyiségek előállásának, származásának magyarázatja a magyar mennyiségtani irodalomban azt lehet mondeni egyforma, csak értelmezésében és fogalmazásában nyilatkozik itt ott eltérés. Tankönyvekben való kidolgozása, algebrai műveletekben keresztül vitele pedig nagyon sok féle. Nem jelenhetik meg tankönyv, melyben ama menynyiségeknek ha nem az értelmezését, akkor a kidolgozását a tankönyv és tanitás czélja tekintetéből ne gáncsolnák a bírálók. Még a legjelesebb tankönyvben is, ha nem az értelmezést, de a kidolgozásban a bőséget, vagy rövidséget, vagy a magasan járó tudományos előadási menetet, vagy a köznapi példákkal való világositás szükségtelen voltát s ennélfogva a tudomány méltóságának derogáló előadást kárhoztatják. Pedig majd. minden tankönyvíró igyekszik ez vagy amaz iránynak megfelelő kidolgozást és előadást teremteni. Mindezek azt mutatják, hogy itt valahol gyökeres hibának kell lenni, hogy itt nincsen egész világosság. Ennek folyományaképpen, mint tényt kilehet mondani, hogy az algebrát kezdő tanulóra nézve későbbi éveiben is alig van olyan nehezen felfogható valami mint a positiv és negativ mennyiségek értelmezésének, s ennek alapján az algebrai műveletekben keresztül vitt fogalomnak megértése. A positiv és negativ mennyiségek értelmezéséből származó tételeknek csak az alkalmazását, ugy szólván abból csak