Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

— 42 — sznlamiii-szeszl csepegetett ós egy kis csészéin* konyhasóra kénsavat öntött; igy a kifejlődő sóvasgrtz az ammóniák gőzökkel ködszeri) chloraminoniumol alkotott a szekrényben, s midőn Thomson a szek­rény szövell'alára ütött, a kerek nyilason ködgyüriik repültek ki a levegőbe, hasonlók a némely dohányzók által levegőbe fúlt füstkari­kákhoz. Ha két ily gvürii egymással találkozik, egymást ellökik mintha ruganyosak volnának. IJelmhollz kimutatta, hogy ha egyik gyürii a másikkal egyirányban haladva találkozik, úgy hogy a középpontjaikat összekötő egyenesre mindkél gyürii sikja merőleges, akkor :i hátul— menő összehúzódik és sebessége növekedik, az elölmenő kiterjed és sebessége fogy, igv a hálulmenő az elöttemenünek nyilasán keresz­tül búvik; ha ellenkező irányban haladnak: mindkettő végtelenül kiter­jeszkedik. sebességük folyton fogy, s egymással sohasem érintkeznek. A gyűrűk tökéletes folyadékban mozgásukat megszűnés nélkül foly­tatnák. s valamint uj örvénylő gyűrűket csak teremtő erő létesíthetne, ugy a már létezőket is csak az semmisíthetné meg. Thomson hypo­Ihezise szerint a mi világierünk ily tökéletes folyadékkal van meg­töltve, melyet azért közönséges értelemben anyagnak még sem ne­vezhetünk; ebben örvénylő mozgások keletkeznek, és ezen mozgások sajátságai képezik alapját mind annak, ami érzékeink elült anyagnak tűnik fel. Az ily örvénylő gyürii alakú fonalak egyik sajátsága Heim­holt» szerint az, hogy a fonál különféle alakot vehet fel, rajta külön­féle csomók és csavarulalok keletkezhetnek ; s nemcsak a fonalat al­kotó részek, hanem a gyűrű alakú fonál középpontja is előre haladó mozgásban vannak. Másik sajátságuk az, hogy a gyűrű a legéle­sebb késsel sem metszhető el, mert a kés elöl gyorsan kitér, vagy arra csavarodik, tehát valóságos atóm Azonban, midőn két ily ör­vénylő gyürii egymáshoz közel van, egymást egyálaláhan nem von­zák. s ugy látszik, hogy e tulajdonságuk miatt az örvénylő atómok elmélete tarthatatlan, mivel általa az anyagvonzás, a legfontosabb természettörvények egyike kimagyarázhatallan. Thomson elméletének e látszólagos hiányát megszünteti Lesage hypothesise, mely szerint kétféle atómok léteznek: az anyag durvább atomjai és végellen nagy számú igen kicsiny atomok, a melyek roppant sebességgel haladnak a térben minden irányban Ezen apró atómok az anyag alüm.ait min­den oldalról folytonosan verdesik nagyobb sebességük miatt; ha az

Next

/
Oldalképek
Tartalom