Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

— 39 — a gáz elég ideig van arra, hogy benne a sebesség a részek közt szabályosan megoszolhat. Közönségesen azt mondjuk, hogy ekkor a gáz nyugszik, jóllehet molekulái minden irányban mozognak. Ha most az edényt valamely sík lap által kél (A és B) részre osztva képzeljük, feltehetjük, hogy ezen sik bizonyos részén az edény egyik (A) részéből éppen annyi molekula jön át a másik (B) részébe, amennyi ebből amabba által megy, mivel nincs okunk feltenni, hogy miért kellene a molekuláknak az edény egyik felében jobban felhalmozódni, mint a másikban,- továbbá azt is feltehetjük, hogy az egyes molekulák állapota a képzelt sikon való átmenetel után is az lesz, a mi volt az előtt, az az sem törnegök, sem melegmennyiségük, sem kinetikai erélyük nem változik. Mivel pedig a gázmolekulák közül némelyek igen gyorsan, mások lassan, ismét mások közép sebességgel mozognak, a képzelt falon A-ból B-be átmenő molekulák közül vizsgáljuk először azokat, amelyeknek sebessége valamely c sebességtől nagyon kevéssel különbözik. Legyenek a C sebesség derékszögű componensei ít, y és a, a térfogategységben levő molekulák száma N, s az egyes molekulák tömege M; akkor a választófal felületegységén az időegység alatt A-ból B-be átmenő molekulák száma Nx, minden egyes molekula mozgás mennyisége Mx, és a B részbe az időegység alatt átmenő összes molekulák mozgásmennyisége Nx.Mx~M Nx

2 lesz. Az igy A-ból B-be haladó molekulák az edény szemben eső falára ütéseket gyakorolnak, melyeknek eredménye az edény falára gyakorolt nyomásban nyilatkozik, s hogy az edényfal egyensúlya megmaradjon, minden felület egységének M Nx

2 ellennyomást kell kifejteni. De megfordítva, a B-ből az A-ba ugyanazon számú és sebességű molekulák mennek át. s igy a B szemben eső falának is ugyanazon Ml\x

2 ellentállást kell kifejteni minden felületegységen, hogy az egyensúly megmaradjon. Vegyük most sorban azon molekulákat, melyeknek sebességei G\, C.

z, C

3 . . . sebességektől ismét nagyon keveset különböznek, s legyenek e sebességek megfelelő componensei Y

n Z

n >;, Z,, X

3, Y

3, Z

3 akkor a választó fallal szemközt eső edényfalak feliilelegységeire gyakorolt nyomások, s a falak egységeinek visszaható ereje ismét MNx^, MNx

2,, MNx

2

3, .... lesz. Ha most már ezen különböző sebességű molekulacsoportok mozgásmennyiségének középértékéül az összes sebességek négyzeteinek középérté-