Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882
I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől
- 38 szecskéktlől áll, a melyeket molekuláknak nevezünk. Minden molekula meghatározott mennyiségű s az egyfajta molekuláknál ugyanazon minőségű anyagból áll, és az egyfajta molekulák kapcsolásmódja is ugyanaz. Egy molekula állhat különféle anyagi részekből, s ezeket ehemiai erők kötik össze; ezen részek résztvesznek a molekula mindenféle mozgásaiban mindaddig, mig egymástól el nem különülnek. Minden lest molekulái folytonos mozgásban vannak. Minél melegebb a test, a molekulák annál hevesebben mozognak. A szilárd testekben a molekula mozgása igen kis térre van szorilva, mig a folyékony testeknél ezen korlátoltság hiányzik. Igaz, hogy a folyadékban a molekula rendszerint csak kicsiny utat végezhet, mivel útjában más molekulákba ütődvén, útjából kizavartatik; de ezen akadályon kivii! semmi sincs, a mi arra kényszerítené, hogy előbbi helyére visszatérjen, vagy ne térjen, vagy hogy útját más irányban ne folytathassa. Azért a molekula utja a folyadékokban nincs korlátozva, hanem a folyadék által elfoglalt tér minden részébe vándorolhat. A folyadékok és gázok dilFusio-tüneményei ezen elmélet helyes voltát fényesen igazolják. A gázok ') molekulái nagy sebességgel mozognak, s mivel pályájuk legnagyobb részében semmi erő sem hal rájuk észrevehetöleg, egyenletes sebességgel, egyenes vonalban haladnak. Midőn két molekula egymással összetalálkozik, középpontjaik egymáshoz közelednek, s azután egymástól eltávolodnak, olyanformán, mint a ruganyos golyók ütközésénél; a molekulának két ilyen egymás után való összeütközése között eső időben átfutott útját a molekula szabad úthosszának nevezzük. IIa a gáz sűrűbbé lesz, a molekulák szabad úthossza kisebbedik. Mivel az összelalálkozásnál a két molekula közöli az ütközés ereje hal, a súlypontok mozgása az ütközés után is ugyanaz lesz, mi az ütközés előtt volt, s a két molekulának súlypontjaikhoz viszonyított sebessége az erők megmaradásának törvénye szerint az ütközés után is változatlan marad, s csak mozgásuk iránya lesz más. Minthogy a molekulák a gázokban nagy számmal vannak s minden irányban mozognak, az egyes molekulák sebessége különböző lesz attól, amit az egész gáz sebességének nevezünk. — Tegyük fel, hogy egy koczka alakú edényben J) Maxwell: Ueber die kinetische Theorie der Gaze.
