Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882
I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől
— 34 — versalis rezgések Siljeslröm svéd physikus a gázokat igen kis nyomás alatt vizsgálván, azon eredményhez jutott, hegy a levegő ruganyossága a ritkítás által mindig kisebb mértékben csökkent, mint annak sűrűsége; ebből az következnék, hogy a ruganyosság (e) és a sűrűség (d) egymáshoz való viszonya (-^p) a ritkítás fokával együtt növekszik, s midőn már a sűrűség végetlen kicsinynyé lesz, a ruganyosságnak még mindig észrevehető mennyisége marad fen, s igy a nagyon ritkított levegőben megtalálnánk azon tulajdonságod, a melyet ez éternek tulajdonítanak, t. i. a ruganyosságot sulv nélkül Redtenbaeher a moleculák szerkezelét illetőleg Poisson. Cauchy és Lamé hypolhesisével megegyező véleményben volt 3); kétféle atomokat különböztet meg, éteralómokat és lestatómokal; az éteralómok igen kicsinyek, súlytalanok, s alá vannak vetve a lehetetlenség törvényének, egymásra laszitólag halnak, a testatomok pedig őket vonzzák, A lest— atómok vonzó hálásuk által az étert maguk körül megsürilik, s mintegy éterbe burkolóznak; ezen buroknak a sűrűsége a teslalóm felületén a legnagyobb, radialiler fogy, s végellen kis távolságra terjed, úgv, hogy az igy beburkolt egyes lestatómokal vagy dynamidokat üres közök választják el egymástól. Ugy látszik, Redlenbachcr dynamidja légkörrel övezett földünknek kicsinyített képe lenne. A dynamidban működő erők egyensúlyához képest, ha a vonzó és taszító erők egyenlők, és a dynamidok — a nélkül, hogy egymástól való távolságuk megváltoznék— tovább mozdíthatók: az áltatok alkotott lesl halmazállapota folyékony; ha a testalómok vonzó ereje a nagyobb, a lest szilárd; ha pedig az éleratómok tasziló hatása jut túlsúlyra, a lest légnemű. A fény és bő az élerburok radialiler rezgései által keletkeznek. E hypolhezis nem volt fentarlhaló, mivel ha a hő az cterburoknak rezgése, nem lehel kimagyarázni, hogy ugyanazon anyag rezgése következtében miért van a különböző testeknek különböző fény- és hősusugárzási és elnyelési képességük? Miért vezeti az egyik éterburok ') Wurtz: Die atomistische Theorie. S. 283. 2) Szily Kálmán: A gázok magaviseletéről kis nyomás alatt. Term, tud. Köz'. VI. K. 437—8 1. 3) Redtenbacher: Das Dynamidensystem, Grundzüge einer mechanischen Physik. Mannheim 1857.
