Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

— 35 — jobban a melegei, mint a másik ? r) Különösen pedig azért nem állhatott fen, mert homlokegyenest ellenkezik az erómegmaradás törvényéből folyó következtetésekkel 2). Redtenbacher bypolhesisénél sokkal fontosabb azon molecularis elmélet ;

i), mely „a gázok kinetikai elmélete" név alatt ismeretes, s segítségével a molekulák mozgási sebessége, sőt térfogata is meghatározható volt. A hő mechanikai elméletéből tudjuk, hogy a mai physika az összes természeti erőket ugy tekinti, mint az erélynek különböző alakjait, s azon természeti erő is, a melyet hőnek nevezünk, nem egyéb, mint az erélynek egyik alakja. Az erély két általános alakban ismeretes: mint kinetikai vagy mozgási erély, és mint potentia

lis vagy helyzeti erély 4). A mozgó testnek mozgási erélye van, s a test nyugalomba csak akkor jöhet, ha erélyét valamiképen másik testnek adja át. Polenliális erélye a testnek másik testhez viszonyított helyzeténél fogva van; ilyen erélye van p. o. az órát mozgató súlynak, ha azt felhuzzuk. Az erély, e két alakjának egyikéből átmehet a másikba, de megjegyezzük, hogy a helyzeti erély csak ugy mehet ál mozgási erélylyé, ha az egyik testnek a másikhoz való viszonya, tehát helyzete is megváltozik. P. o. az óra felhúzott súlyának helyzeti erélye lassankint mozgási erély lyé változik, s az óra ingájára gyakorolt lökésekben, a mutatók forgatásában és a hajtó suly lassú szállásában nyilatkozik. Most már az a kérdés, hogy az erély ezen kél általános alakja közül melyikhez tartozik az a hő, amely a meleg testekben jelen van? Annyi bizonyos, hogy a test meleg lehet a nélkül, hogy mi akár a testnek, mint egésznek , akár egyes részeinek mozgását észrevennénk; következőleg vagy azt kell hinnünk, hogy a meleg lesl és részei teljes nyugalomban vannak, s igy ') Dr. A. Wüllner: Lehrbuch der Experimentalphysik. Leipzig 1871. III. Band. S. 303. 2) Lásd Van der Waals: Die Continuität des gasförmigen und flüssigen Zustandes. Aus dem Holländischen übersezt von Dr Friedrich Roth Leipzig 1881. 8 1—3. 3) I. Clerk Maxwell: Theorie der Wärme. Übersetzt von dr. F. Neesen. Braunschweig 1878 S. 342—478. Lásd Szily Kálmán: A physikai világ communistikus irányzata. Term. tud. közi. III. K. 320—329 és 385—391 1. 3*