Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

_ 3i — íélést nein fogadnánk is el. a nap corouájának ') teljes napfogyatkozások idején észleli színképe arra jogosít, hogy egy a hydrogénnél sokkal könnyebi) lest létezéséi legyük fel. Az I8f)8-kí fogyatkozás alkalmával Rziha Adenben, Tennant Gunloorban a eor>na színképét gyengén folytonosnak találták; 1860-ben Pickering, Harkness, Young és mások ugy látták, hogy a folytonos speelrumol két-három világos vonal szeli ál, és Young öl prismas speclroskopja segítségével azt találta, hogy azon fényes vonalok KírehoíF milliméter scáláján az 1250+-20, llJ50+_20. és I 171 vonalakkal estek össze, s ez utolsó, mini legfényesebb kétségkívül a corona színképéhez larlozotl. Még nevezetesebb az, hogy az északi fénynek Winlock állal meghatározott színképében az öl fényes vonal közül három, ha azok fekvését a Higginsféle scáláról a KírehoíF-leiére számítjuk ál. ennek 1247. 1351 és 1 173 vonalával esik össze ') és igy a nap coronájában ugyanazon gázalakú anyag van jelen, a mint földünkön az északi fényben valószínűleg az eleclrieilas izzásba hoz; ezen anyag földünkön még ismeretlen, s a nap és föld légkörének legmagasabb régióiban jelenléte azt gyanillatja, hogy a nap és földünk közöli eső tér s talán az egész világtér ezen anyaggal van betöltve; színképe a corona oly régióiban találtatott, a melyek sokkal magasabban lekúsznék, minthogy ott a hydrogén jelenléte észrevehető volna, ,

lJ következőleg azt a hydrogénnél sokkal könnyebbnek kell tartanunk. Ezeket tudva, mcglörlénhctőnek gon dolhatjuk, hogy eljön az az idő, a mikor a most elemeknek tartott testek alkotó részeikre bontatnak, és annyi elem fog szerepelni a hány vonal a földi lestek vonalszinképeiben található; de megtörténhetik az is, hogy az elemek atómsulyoi valóban egy elem atómsulyának többszörösei lesznek. s mint a különböző természeti erők napjainkban az erély külöinböző alakjainak lettek felismerve, a külömböző elemek is egykor ugy fognak tekintetni, mint ugyanazon ősanyagnak lömöllségbeii módosulásai

4}. ') Lásd B. Eötvös Loránd: A nap physikai alkatáról. Term. T. Közi. IV. K. 241—253. 1. ") Dr. H, Schellen: Die Spectralanalyse in ihrer Anwendung auf die Stoffe der Erde, und die Natur der Himmelskörper. II. Aufl. Braunschweig 1871. S. 357—93) P. G. Tait. Vorlesungen über einige neuere Fortschritte der Physik. Deutsch v. Wertheim. Braunschweig. S. 207- 8. 4) V. v. Richter: »A periodikus törvényből szükségképen következik