Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882
I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől
— 32 — A hő mechanikai elméielének J. Róbert Mayer,, Joule,-, Colbert, Helmholtz, Clausius, Maxwell, Thomson és mások által való felfedezése és kifejtése a ehemiai vizsgálódások irányára is lényeges, befolyást gyakorolt. Emiiteltük, hogy a ehemiai affinitás az az erő, a mely a különböző atomokat molekulákká egyesili. Ezen erőt előbb az elemek vegyértékével azonosították; midőn pedig az elemek vegyértékének változósága nyilvánvalóvá lett. s kitűnt, hogy a vegyérték inkább a vegyületek alakjára gyakorol befolyást, s a molekulák alakbeli különbözésének kimagyarázását leszi lehetővé, mint az egyes elemek közölt mutatkozó, egymástól nagyon eltérő vonzódást: a ehemiai affinitást a ehemiai reactiok intensilása, minősége, és a reaelióknál kifejlő meleg mennyisége által gondolták meghatározhatónak, annyival inkább, mivel már Berthollet is megjegyezte, hogy a testek physikai tulajdonságai, minők a eohaesio, oldhallanság, az affinitásra befolyást gyakorolnak; de egyébbként is ismeretes volt, hogy a physikai ágensek, a hő, fény, villanyosság, az elemek ehemiai vonzódását öregbítik vagy fogyasztják. A telítettség foka mindenesetre nagy befolyással van uj vegyületek keletkezésére, de az is bizonyos, hogy az meg a hőmérséktől függ, ugy hogy bizonyos vegyületek csalt bizonyos hőmérsékemelkedésig létezhetnek. Ugy de a testek hömérséke azok igen kis részeinek rezgésétől, mozgásától függ, és igy mikor két különnemű atóm egymásra vonatkozólag hat, csak aképen egyesülhetnek egymással, hogy különböző mozgásaik egy közös mozgássá tevődnek össze, és a kétféle mozgás ezen összetétele határozza meg az egyesülés alakját, s a keletkező molekula alakját és kiterjedését is. Igy kitűnt, hogy a vegyérték és affinitás egymástól különböző közös tulajdonságai az atomoknak, s mindkettő relativ. ') Ez okból az átómmozgásoknak, a ehemiai egyesülés alkalmával kifejlődő vagy elnyelt hőmennyiség meghatározása által való vizsgálása az ujabb ehemiai kutatások kiváló tárgyát képezi. Így a mint a tnechanicai hőelmélet következtében a az, hogy a különböző elemi atómok egy és ugyanazon ős anyagnak aggregátumai és condensatiói, — ez az összes erők elismert egységének szükséges postulátuma. Csak így érthető meg, hogy az elemek sajátságai az atómsulyok függvényei.« Kurzes Lehrbuch d. anorganischen Chemie, Bonn 1875. S, 238, 240. ') Wurtz: Die atomistische Theorie. S. 203 -235.