Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

— 3o — lette elő az elemeknek alómsulyaikkal periotliee Összefüggő physikai tulajdonságait. Wurtz a/on meggyőződéshez jutott '), hogy az elemek vegyértéke is hasonló periodicitást mutat, s hogy ez is az atomoknak relativ tulajdonsága. Az elemek alomsulyaiban s ezekkel összefüggő ehemiai és phyzikai sajátságaiban feltüntetett szabályszerűség önkénytelenül is eszünkbe juttatja Proust hypothezisét, a ki azon nézetből indulva ki. hogy az elemek atóinsulyai egyszerűen a hydrogén atómsulyának többszöröse' azt állította, hogy egyetlen ős anyag létezik: a hydrogén, s a többi egyszerűeknek tartott lestek csak ezen ős anyagnak fokozatos megsürüsödése által állottak elő. Igaz, hogy a mai alórnsulyok nem kedveznek Proust hypolhesisének. de nem szabad felednünk, hogy p. o Dumas kimutatta 2), miszerint az ezüst atómsulyál kikeli javítani, mive az ezüslfémnek az a különös tulajdonsága van, hogy körülbelől 0.2°/

o oxygént magába vesz, és ettől való megszabadítás végett üres térben 000°-ra kell hevíteni; valamint azt sem, hogy p. o. a chlórnak az eleinek közé tartozását már Berzelius kétségbe vonta s azóta is merüllek fel kísérleti tünemények, a melyek Berzelius ellenvetéseinek jogosultságát látszottak igazolni ; Lockyert pedig szinképeleinzési kísérletei arról győzték meg, hogy az elemek, ha mind nem is, de közülök egyesek mindenesetre összetett testek, s különösen érdekesek a hydrogént illető vizsgálódásai; E. Capelle a calciumot illető vizsgálódásaiban hasonló eredményhez jutott

4), és Nilson a Bunsen Bahr, Cleve és Hoeglund által még elemnek tartott crbíumot összetett testnek találta 5). A Faraday által egyik felolvasásában felvetett negyedik halmazállapot kérdése, a melyre alapította Crookes a sugárzó anyagról*' való szép kísérleteit 6J szintén nem tekinthető a lejárt hypolbezisek közé számithatónak, és ha a negyedik halmazállapot'

1* megkülönböz') Wurtz: Die atomistische Theorie S. 205—235. 2) Wurtz: Die atomistische Theorie. S. 47. 3) A chlór elemiségének kérdéséhez. Term. tud. közi. XI. K. 431—434 I. Dr. Ilosvay L. az elemek összetettségének kérdéséről. Term. tud. közi. XI. K. 238—242. 1. 5) Dr. Ring Ármin: Uj elemek. Term. tud. közi. XIV. K. 393—401 1. 6) Dr. Lengyel Béla: A sugárzó anyagról. T. T. K. XIII K. 113—118 1. és Dr, Darvai Móricz: Ujabb nézetek a sugárzó anyagról. T. T. K. XIII K. 272—3. I.