Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882
I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől
— 29 — vonni meghúzása csaknem lehelellennek látszott. Ez a nehézség egyébiránt a melallok és a metalloidok megkülönböztetésénél is fennáll '); Az alomsulyok meghatározása után Cooke, Pellenkofer, Dumas, Odling és mások figyelmesekké leltek bizonyos szabályszerűségre, mely a melallok ulomsulyaiuak számbeli értékei közölt mutatkozik. Azonban csak az ujabb időben sikerült Mendelejelfnek a mutatkozó szabályszerűségek alapján azon hypothezist állítani fel, hogy az elemek tulajdonságai atomsulyaikkal periodicus viszonyban vannak 2). Mendelejeff hypolhezise szerint az elemek egyetlen egy rendszerbe, vagyis inkább sorozatba foglalhatók, amelyben az eg \ es elemek helyét alómsulyuknak számbeli ériéke határozza meg Ezen sorozatban az egyes tagok alómsulya közölt kevés eltéréssel ugyanazon kiilömbség mutatkozik; de vannak egyes hézagok, a melyek Mendelejeff szerint azt mutatják, hogy még az oda tartozó lag hiányzik, s az eddig felfedezett elemekkel az elemek száma még nincs kimerítve. Ezen általános állításnál még tovább ment, s az általa felállított sorozatban az alumínium és indium közölt egy uj elem helyét jelölte ki, s combinative előre megmondotta annak némely tulajdonságait. Midőn Leeoq de Boishaudran zink-kiválasztási munkálatai közben egészen uj elemet fedezett fel, mely a párizsi tudományos akadémiának 1875. sept. 20-án tartott gyűlésén lelt bejelentve, s Ernncziaország tiszteletére Gallium nevet kapott, mivel ezen uj elem tulajdonságai meglehetősen összevágtak Mendelejeff hypolheticus elemének sajátságaival: általa e felfedezés a periodicus törvény igazolásának tekinteteit. Lothar Mayer ez alapon az elemekel egy táblázatba foglalta össze, s graplrkailag lünez által az előbbinek tükör képét kapjuk. Ezen képletek közül az egyik a közönséges savanyu tejsavat, a másik az optikailag ható para- vagy izomtejsavat jelenti. J) ,,Az elemek közül némelyek melallok, mások metalloidok^ másoknak meg igazán nehéz a helyét pontosan meghatározni, megmondani, hogy a metallokhoz tartoznak-e, vagy a metalloidokhoz, — épen ugy, mint a biologusnak absolute lehetetlen rámutatni az organicus világ egy határozott részére és azt mondani: itt kezdődik a növényország, vagy az állatország." J. Norman Lockyer. Celestial Chemistry. Nature, Vol g. p. 412. 2) Ueber die periodische Gesetzmässigkeit der chemischen Elemente. 3) Dr. Pillitz Vilmos: a gallium egy uj elem. Müegyet. Lapok, I k. 142—4 1. és Term, tud. kozl. VIII. k. 170 1. a Comptes Rendus utan.