Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882
I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől
— 21 ződött, elején félénken és ösztönszerűen, utóbb fokról-fokra nagyobbítván határait, amint nagyobbodott ereje, végre pedig nyilt ellenkedéssel vált el társától és ellenfelétől. A gyermek aztán megsemmisité szülőjét, a mint a hitregebeli Zeus — segítségül hiván a titánokat — megsemmisité Saturnust és elfoglalá trónját. Az új módszer titánai voltak: a megfigyelés és kísérlet/' ') Több mint száz évvel ezelőtt a kiválóbb chemicusok észrevették, hogy az egyszerű testek vegyi egyesülésénél bizonyos szabályszerűség mutatkozik, és ezen szabályszerűség az egyesülő testek aránylagos mennyiségének változatlanságában mutatkozik; hogy észre kellett venniük ezen szabályszerűséget, abból következtetjük, hogy Bergman és mások ennek ismerete, vagy legalább észrevétele nélkül aligha tudták volna végezni az általuk eszközölt számos mennyiségi elemzést. Lavoisier kísérletei alapján már határozottan kimondotta, hogy minden oxydban, minden savban az oxygén aránya a metalléhoz mérve egészen határozott, — és a kén savai s a nitrogén oxygénvegyületei között létező különbségek alapját ezen egyszerű testek azon képességében vélte feltalál hatónak, mely szerint azok az oxygénnel különféle arányban képesek egyesülni, s minden oxydaliofolyamat a két elem súlyának meghatározott és változatlan arányát mulatja. Azon irodalmi harcz, mely Berlhollet és Proust s követőik között 1799-től 1806-ig a felelt lefolyt, hogy a Lavoisier állal kimondott szabályszerűség physikai okok hatása-e, s megenged-e bizonyos halások között való ingadozást, vagy nem? -- számos becses kísérleti adatot szolgáltatott a kérdés végleges megoldásához, s még a vita folyamata alatt felfedezte Richter Berlinben az elemek vegyülési suly-arányának törvényét, 2) 1802-ben pedig John Dalion manchesteri tanár a többszörös súlyarányok törvényét. Ugy látszik, hogy ezen törvények kimagyarázása végett az alomelmélelnek felhasználása már ekkor megfordult. Dalton elméjében, legalább a gázoknak víz által való absorpliójáról 1803-ban a Literary and Philosophical Society elé terjesztett értekezése 3) ') Lewes: A philosophia története. I. k. 18 1. 2) Richter : Anfangsgründe der Stöchyometrie oder Messkunst chymischer Elemente. Breslau u. Hirschberg 1792—4. 3) Memoirs of the Literary and Philosophical Society of Manchester, V. 535.