Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882
I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől
azt bizonyítja, mégis csak 1808-baü ') tette nyilvánossá azon véleményét, hogy a testeket határozott számú részecskékből, az úgynevezett atomokból állóknak kell képzelnünk, a melyeknek egymástól relative különböző, de egy és ugyanazon elemben egyenlő sulyuk van, és az elemek ezen legkisebb részek súlyarányában, vagy a súlyarány többszöröse szerint vegyülnek összetett testté. Az, hogy két elem többféle arányban is vegyül, csak ugy történhetik meg. hogy az egyik elem egy vagy több atomja a másik elem egy vagy több atomjával kapcsolódik, mert az atomok a vegyülésnél csak mint egészek szerepelhetnek. Ezen hypolhezis által, hogy t. i. az egyszerű és többszörös súlyarányok törvénye a különböző testek atomjainak külömbözö súlyából önként következik, Dalion az ujabb atómelmélet megalapítójává lett. 2) Gay-Lussacnak azon fontos felfedezése ájlal, hogy az egymással egyesülő gázok térfogatai igen egyszerű viszonyban állanak egymással, és ilyen egyszerű viszony mutatkozik a vegyület és az alkotó részek térfogatai közölt is, Dalion atómelmélele lényeges változásnak lett kitéve, mert Amadeo Avogadro a Gay Lussac-féle physikai törvényre támaszkodva azt állította hogy az egyenlő térfogatú különböző gázokban egyenlő számú molekuláknak 4) kell lenni, mert csak úgy történhetik meg, hogy azok egyenlő nyomás alatt állva, egyenlő hőmérsékemelkedésre egyenlő téiTogatnagyobbodást mulatnak. Csakhogy akkor az egyenlő térfogatú, de különböző minőségű gázok relatív súlyának vagy sűrűségének egyenlőnek kellene lenni a molekulák relativ súlyával, a mi nem ugy van, meri a gázok sűrűsége vegyülés által megváltozik, p o. a hydro gén és chlor egye,sü ') A New System of chemical Philosophy, Part. I. London 1808. Második kötete 1810-ben, a harmadik 1827-ben jelent meg. 2) Igaz, hogy Daltön előtt már Higgins is alkalmazta az atómok elméletét a ehemiai tünemények kimagyarázása végett, és Van Helmont, N. Lemery, Boerhave is a testek legkisebb részecskeit oszthatatlanoknak tartották s atomoknak nevezték; Boyle is a testek különböző ehemiai vonzódását a „massulák" egyenlőtlenségének tulajdonította; mind a mellett is Dalton fogta fel élesen az atóm fogalmát, s szólott először atómsulyról. Lásd Wurtz: Die atomistische Theorie Leipzig 1879, ®) Journal de Physique, 1813. XXXIII, 58. 4) Avogadro, molekula alatt a Dalton által atomoknak nevezett legkisebb oszthatatlan részeket értette.
