Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

— 20 — rejtőzködő szüleménye, agyunknak szónokias fogása, mely képlethez fordul, mert a tiszta kifejezésre nincs meg a fogalom világossága. Finomítva ugyan, de ugyanaz a szükséglet, melv egykoron arra vitte az embereket, hogy az erdőt, a forrást, a levegőt és a vizet benépesítsék képzelő tehetségök teremtményeivel. Mi van nyerve avval, ha azt mondjuk, hogy a vonzó erő az, a mi két anyag-részecskét összehoz? Még nyoma sem a lényeg felismerésének! De különös, megszokott oknyomozó törekvésünk megnyugtatást talál abban, ha akaratlanul is egy kéz képét tesszük szemünk elé, mely a lehelellen anyagot minlegy maga elölt tolja",* ellenben ,.a tudomány felfogáshoz közeledő természetszemlélet, mely az ioníai physiologusok tanával kezdődik, s igen anthropomorph jelleggel bír, harmadfél század folyamán Epikurnál oly magasra hág, hogy az ő tanában az erő megmaradásának törvénye, melyen a mai mennyiségtani physika büszke épülete alapul, már csirájában felismerhető" '); ez az oka, hogy a később keletkezeti philosophiai rendszerek a természettudományok fejlődését mondhatni inkább akadályozták mint előmozdították, s „a renaissance korszak néhány szélszórl természetbúvárának ugyanott kellett kezébe ragadni a kulcsot, a mely a természet titkaihoz vezet, ahol az a görögök kezéből ezer évvel az elölt kihullott" 2). Mind a kél elmélet a su'/iectiv módszert alkalmazván, a megfigyelés állal nyert érzéki észrevételekel egybe vetette a gondolkodás törvényeivel; hypothesisét azon egyszerit fellétel melleit alkalnuzta, hogy benne logikai ellenmondás ne legyen, s nem kereste egybevetésének igazolását. Csakhogy a dynamikai elmélet a gondolkodásnak adván az elsőséget a tapasztalás felett, az ez állal nyert ismereteket, mini szerinte üres képzeteket, nem használhatja fel következtetései helyességének ellenőrizése végeit; ellenben a Demokritos-Epikurlele alomelinélel a tapasztalat terén állva, a késő századok természettudósainak vizsgálódása állal felfedezel! tcrmészeltörvényekban megtalálta speculaliöjának igazolását. Merészsége ma már inkább bámulatra ragad, mint elidegenít; belátjuk, hogy malerialismusának merevségéi kutatási módszerének egyoldalúsága okozta; ,,ámde a fejlés folyamában más módszer is kép— ') Du bois-Reymond: Művelődéstörténet és természettudomány. Term, tud. közi. 1878. 55. 1. *) Huxley: Tudomány és műveltség. Term. tud. közi. 1881. 125. 1,