Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

— 14 — egyéni erőnk felfogja, észre veszi; észre veszi az erőt, amely nem tünemény, de nem veheti észre a tüneményt, mert ez csak az érzékek által alkotott és alakított képzet. A physika az érzéki tapasztalat tudománya, tehát alapja az erő, erő nélkül nincs physika; ha a physika alapja az anyag volna, mivel az anyagi test a tulajdonságok összege, a tulajdonságok pedig csak képzetek, a képzetek pedig az érzékek által észrevehetetlenek: a physikának nem-volna érzéki alapja, nem volna tapasztalati tudomány. Ezen elmélet szerint a világegyetemet nem minőségileg egymástól különböző testek vagy az elemek alkotják; hanem úgy kell azt tekintenünk, mint az erők sokféleségét, amelyeknek lényege az örökös inunkában-lélel, a folytonos és kölcsönös hatás, a hatások kölcsönös létesítése és elfogadása. Az erők lényegileg mind egyfélék, csak hatásuk nyilatkozik más és más alakban. Az úgynevezett természeti erők az eleklrieitas, magnetismus, fény, hő, ehemiai aíí'inilas, gravilalio, egymással a legbensőbb rokonságban vannak, egyik létrehozható a másikból. A tünemények lefolyásában mutatkozó egyformaság, az úgynevezett szabályszerűség a haló erők változatlanságában és egyneműségében találja magyarázatát, s azok a miket mi általános érvényű természettörvényeknek mondunk, csak képzelek, melyek akkor támadnak bennünk, mikor azon egyformaságot szemléljük. Azt hisszük, hogy mi a természetben különféle tüneményeket, különféle tárgyakat látunk, pedig ezek csak az erő hatásának különféle alakjai, s a ehemiai elemek különböző tulajdonságai sem egyebek, mint az erőnek érzékeinkre gyakorolt hatása által előállított képzetek. Midőn azt mondjuk, hogy a kénnek más a súlya, mások a physikai, és mások a ehemiai tulajdonságai mint az aranynak: ezek a különbségek csak alakiak vagy fokozatbeliek, lényegileg mind a két test egyenlő, minthogy a kénnek csak úgy van súlya, cobaesiója s ehemiai affinitása mint az aranynak, tehát a kénnél csak azok az erők halnak, amik az aranynál, csakhogy más alakban. Érzéki észrevételeink különféle alakjai az ériékeinkre ható erők különböző csoportosulásának, feszültségének, mo/gásalakjainak, sebességének és számának következményei, de másfelől orgánumaink különfélesége is nagy mértékben befoly arra, hogy egy és ugyanazon erő hatása következtében más és más, egymástól különböző képzeteit keletkezzenek bennünk, a szerint, amint azon hatás