Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

- is — egyik vagy másik orgánumunk által fogjuk fel; s jóllehet érző idegeinknek s az összes idegszálaknak ugyanaz a szerkezelük van, s azok változása vagy izgatása is ugyanazon módon történhetik, az egyféle idegek a testben mégis különböző munkákat végezhetnek az orgánumok kiilönfélesége szerint E tekintetben az idegek a villanyvezető huzallal hasonlíthatók össze, amelynek anyaga, alakja mindenült egyforma lehet, ugyanazon erőnek, az eleclrícus áramnak szolgálhat vezetőjeül, s mégis amint más és más czélra szolgáló géppel kapcsolják Össze, más és más hatások közvetítője lesz p. o. a villanyos csengetyünél, a telegrapbuál vagy a villanyos lámpánál stb. Érzéki észrevevésünk állal sohasem egy. hanem több, nem határozatlan, hanem egymástól határozottan megkülönböztethető képzetet nyerünk, egyidejűleg és egymás után.'Az egyidejűleg nyert különböző képzetek azt bizonyítják, hogy a ható erők különböző helyekről indullak ki, mert ha egy és ugyanazon pontból eredlek volna, halasuknak is egynek kellene lenni, az egyben pedig a különfélék sokasága nem lehet befoglalva. De ha az erők hatásai különböző helyekről indultak ki, az egyes helyek közölt bizonyos távolságnak kell lenni, meri ha közöltük távolság nem volna, nem volnának azok különböző helyek, hanem egy és ugyanazon pont Ha pedig az egyes helyek, melyekről az erők hatásai kiindulnak, bizonyos távolságra vannak egymástól, tehát az egyik erő helyileg különbözik a másiktól: az erő mint ezen egy, mint a másiktól és a többitől megkülönböztethető, individuális léttel bír. s igy az egység és sokság fogalma az egy és több erő obiecliv létezésével van szoros kapesolalban. A helyi különbözőségek vagy helyesebben a különböző helyek és a sokság fogalmainak e szerint objective létezők felelnek meg, azok nem a mi subiecliv képzeteink. Ellenben a tér nem obieelive létező, mivel azt sem látni, sem lapintaHÍ, hallani vagy ízlelni nem lehet, hanem csak olyan, mint a vörös, nehéz, édes stb. képzetek, s hogy mégis létezőnek vagyunk hajlandók gondolni, annak az az oka, hogy már megszoktuk, miszerint az erőegységek közölt levő helyi különbség fogalmával ez egyes helyek közölt eső tér fogalmát is összekapcsoljuk. Hasonló tulajdonsága a testeknek a határollság is, ez is subiecliv érzet, nem obieelive létező. Midőn valamely lest szilárd vagy cseppfolyós állapotából gázállapotba megy át, részei egymástól nagyobb távolságba helyezkednek,