Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

— 13 — érzékek észre vesznek, mert ami nem létezik, az észrevétel tárgya nem lehet. A további kérdés az. hogy mi az az ok, ami bennünk a képzeteket felkelti? Mi a tárgyak valódi lényege? Honnan származnak azon képzetek, melyekel mi anyagi tárgyaknak tartunk? Érzéki észrevételeink valóban létre jönnek, léteznek, s pedig akaratunktól függetlenül léteznek; ez azt bizonyítja, hogy érzéseink nem önkénytesek, nem akaratunktól függenek, hanem azon érzések befogadására kényszerítve vagyunk. E szerint bizonyos, hogy az érzékeinkre gyakorolt kényszer, s a kényszer érzete léteznek; mind a kettő összefügg egymással, s ezen összefüggés figyelmes vizsgálata által meggyőződhetünk, bogy összefüggésük alakja határozza meg képzeteink alakját. Midőn p. o. valamely szilárd testet megérintünk, a test részecskéinek összetariása akadályozza kezünket abban, hogy az a test részei közé hatoljon, s ezen akadályozó kényszerűséget tapintó érzéklink mint a szilárd vagy kemény képzetéi közvetíti; ha látó idegeinket bizonyos sebességű rezgések izgatják, ez izgatást idegeink felfogják, s mint a fény. színek slb. érzetét juttatják központi idegrendszerünk tudomására; igy érző idegeink különböző kényszerűségeket vagy hatásokat szenvedvén, azok által izgattalnak, mozgásba hozatnak úgy, mint egyéb gépek; s a mint p. o a gőzgépek mozgatásához gőzerő, a vízi malmok kerekének forgatásához a leeső víz hajló ereje, úgy érzékeink mozgásra indításához is bizonyos erő szükséges, s az egyes érző szervek csak mint az erő hatását a központi szervezettel az én-nel közvetítő átvitelek tekintendők. Ez az erő az, melynek hatását érezzük, s hatása következtében képzeteinket alakítjuk; ez az érzékileg észrevehető. A közönséges éleiben, valamint az összes tudományokban a ható erők léteiéről alkotott szilárd meggyőződés azon alapul, hogy azok az érzékek által észrevehetők; sőt azok léteiének bizonyítására minden észleletnél, megfigyelésnél és kisérlelnél az érzékekel használjuk fel. Az erő, amelynek hatását érezzük, nem lehet subieeliv érzel, mert a képzelek épen az ő hatása által jönnek létre, és igy télele ezek létre jöttét megelőzi; nem lehet tünemény, inert a tünemények csak általunk alkotott képzetek. El kell tehát fogadnunk-, hogy az erő a valóban, az egyedül létező; hogy az érzetek létre jötte, a tünemény világ előtt már létezett s létezik bizonyos mozgató és mozgó erő. Az erő hatást gyakorol érzékeinkre, e* hatást a mi