Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882
I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől
— 12 — nyi pedig; egyenlő mértékben hamis; ') Anaxagoras is ugy vélekedett hogy „a dolgok mindenkire nézve olyanok, amilyeneknek nézik;"* 2) Locke, Haine, Berkeley, valamint Kant és követői pedig bebizonyították, hogy azok amiket mi a testek tulajdonságainak nevezünk, nem egyebek, mint a mi érzéseink s maga az észrevevés tulajdonsága sem egyéb, mint a mi snbiectiv-kedélyállapolunk, nem pedig a tárgyaknak obiectiv tulajdonsága, s az anyagi tárgyakon általunk észlelt különféleségek érző organumaink kiilönféleségéből keletkeznek. Érzékeink pedig — mint azt a physiologin kimutatta — nem olyanokul fogják fel a tárgyakat, amilyenek azok önmagukban, hanem amint esetleg igy vagy másképen tűnnek fel előttünk. A Young-IIelmholtz-féle elmélet p. o. azt állítja, : i) hogy a szemben a látó idegnek háromféle rostja van, egyik a vörös, másik a zöld. a harmadik az ibolyaszínű sugarakat fogja fel, s a háromnak együttes izgatása kelti a fehér fény érzetét. Heimholt/, kimutatta, hogy a háromféle idegrost érzékenysége épen nem arányos a fény erősségével, meri mig az ibolyaszínű sugarakat felfogó idegek a gyenge fény iránt érzékenyek s az erősebb fény behatása alatt gyorsan kimerülnek, addig a vörös sugarak felfogására szolgáló idegeket a gyenge fény alig ingerli, s inkább csak az erősebb inlensilásu fényt juttatják az agy tudomására: s ennek az a következése, hogy az egynemű fehér fényt szemünk nem mindig egy félének látja, hanem egyik esetben sárgásnak, a másikban kékesnek, a szerint, amint a fehér fény inlensilásu nagyobb vagy kisebb; igy a viz felszíne a felhő árnyékában kékesnek, a napsugarak közvetlen hatása alatt pedig ezüstfehérnek látszik, ami nyilván azt bizonyítja, hogy még egyetlen érzékünk, szemünk sem ugy fogja fel a tárgyakat aminők azok önmagukban. De ha érzékeink nem olyanoknak tüntetik fel elöltünk a tárgyakat, aminők azok valósággal, s azok, amiket mi anyagi testeknek tartunk, nem azok, hanem csak a mi képzeteink: mivel ezen képzetek valóban léteznek, létezésük azt bizonyítja, hogy kell lenni valami oknak, ami azokat létre hozza; kell lenni valami létezőnek, amit az ') Lewes: A philosophia története. I. k. 208. 1. 2) U. a. 238. 1. 3) Ebből magyarázza ki Nichols az ég kék szinét is. Philosophical Magazine 1879.
