Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1882

I. Az atom-elmélet történeti kifejlődése. K. Kiss Józseftől

— 15 — jelentelte,hogy nagyon tévednének azok, akik azt hinnék, hogy az ő atomismusában a physikai atomoknak legkisebb nyoma is van, mert ezek ^Ihatatlanok, az ő atomjai pedig —- legalább részben — áthatják egymást, s hogy épen a physikai atomok álhatallansájáról való tétel okozta azt, hogy az alomokból vagy inonadokból az anyag származását nem sikerült kimagyarázni. Langenbeck is azt állilá,

2) hogy a philosophiai és physikai atom közti hasonlatosság talán csak közös nevükben áll; Maxim. Drosshach pedig az atomok alatt tisztán elvonl erőpontokat ért, és az anyag valóban létezését határozottan tagadja. Tisztán dynamikai elmélete a következő ;

5j: A philosophia már régen fellelte azon kérdést, honnan szerezzük ismereteinket? Kant azt felelte, hogy a tudásnak két törzse van: az érzékiség és az érzelem; az első állal adatnak a tárgyak, a második által gondoltatnak;

4) sőt már Parmenides is különbséget telt az ész által nyert s az érzékiség állal szolgáltatott képzetek közölt. Mi a tárgyak létezéséről való ismereteinket az érzéki észrevételek által szerezzük első sorban; érzékeink az anyagi tárgyakon mutatkozó különféleségekből, a tárgyak tulajdonságaiból alkotják meg a tárgyak fogalmát. A megismerés e/.en módjánál fogva a tárgy nem egyéb, mint az érzékek által felfogott különfélesegek, tulajdonságok complexuma, mert ha ezen lulajdonságokat a tárgytól egyenként elgondoljuk, eredményképen olyan substralumot nyerünk, amelyen a tulajdonságok csak mintegy rajta függőitek, amelyet érzékeink által többé fel nem foghalunk, tehát létező tárgy nem lehet. Ugy de az érzéki észrevételek által szerzett ismeretekről már Parmenides azt állította, hogy azok csak vélemények s az egyéni szervezettől függenek, sőt ugyanazon egyénnél is különbözők másmás időben; azért egyik vélemény sem igazabb a másiknál, valameny') Sämmtl. W. IV. S. 272, 2) Ueber Atom und Monade. Inaugural-Dissertatión, Hannover 1858. 3) Maximilian Drossbach: Ueber Kraft und Bewegung. Halle, 1879; továbbá: Die Harmonie der Ergebnisse der Naturforschung mit den Forderungen des menschlichen Gemüthes, oder die persönliche Unsterblichkeit als die Folge der atomistischen Verfassung der Natur. Leipzig 1858, Die Genesis des Bewusstseins nach atomistischen Principien. Leipzig i860. Lewes: A philosophia története. III. k. 239. 1.