Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1881

I. Első fejezet. Dr. Kapossy Lucián tanár urnák székfoglaló beszéde

— 8 — szépekké vagy rutákká lesznek. Vannak átmeneti széptani fogalmak, minő 1) a tragikum, mely a fenség s félelmetes egyesüléséből ered s nem egyéb, mint a tiszteletreméltónak bukása, veszedelme; 2) a komikum, mely a kedses s fonákság vegyülete s nem egyéb, mint valamely nevetséges egyén kudarc vallása. — Felvett tárgyunkhoz képest lássuk bővebben a fenséget s kellemet. A fenség ezen erkölcsi szép, melynek tényezői a lelki nagyság s lelki erő; tulajdonképen tehát csak az ember lehet fenséges. Lelki nagyságol tekintve fenségesek a nagy gondolatok s nagy eszmék, a nemes érzés s indulat, hölcseség; — lelki erőt tekintve fenségesek a bátorság, állhatatosság, önrnérséklés, mely az erőnek korlátozásában tűnik föl; fenségesebb az, ki erejének egy részével győz, mint a ki teljes erejét felhasználja. — Az erő vagy alkotó vagy romboló, a romboló erő gyorsabb működése miatt erősebb hatásúnak tűnik ugyan lol, de a nyugodt erő, mely csak minle<ry sejteti hatalmát, sokkal fenségesebb, pl. a csendes, zavartalan éj csillagos ege sokkal fensé­gesebb mint a villámok cikázása s a menydörgés hatalmas szava. Zeus, ki csak szemöldökével igazgatja a világol, fenségesebb mint a vagdalkozó Mars. — Átvitt őrleményben a természeti tárgyak is — nagyságuk s erejüknél fogva — fenségesek; sem az erő, sem a nagyság egyedül nem fenségesek. (A természeti tárgyak fensége külsőnek, az emberé belsőnek is neveztetik). A tárgyak nagysága vagy térbeli, vagy időbeli. Igy fenségesek a hegyek, a szikla alatt tátongó mélység, a végtelen siktenger imádkozó csendje, a beláthatatlan puszta; időbeli nagyságnál fogva fenségesek egy várrom, az aegyplomi gúlák, egy tisztes agg; erejüknél fogva fenségesek a vihar, a tűz­hányó hegy, a viaskodó vadállatok. A fenség árnyalatai közé sorozzuk: a nagyszerűt, melyben a fenségnek nagvsági oldala jelenik meg; a magasztost, melyben a lelki emelkedettség a tényező; pompást, ha a fenség az öl megillető dísz­ben jelenik meg; a méltóságos!, ha a fenség komolyságával hal; a férfiasságot, melyben a fenségnek erős oldala játsza a főszerepet, ide tartoznak még a titokzatos, rendkívüli, ünnepélyes, csodálatos. — Van­nak végre olyan tényezők, melyek fenségesekké teszik a tárgyakat, ilyenek a hir, a távolság, a ritkaság, mindezek nem bírnak valódi

Next

/
Oldalképek
Tartalom