Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1881

I. Első fejezet. Dr. Kapossy Lucián tanár urnák székfoglaló beszéde

— 9 — erkölcsi alappal s clenyésztükkel gyakran a fenség is elenyészik; a fejedelmek ritkán jelennek meg a nép közöli, nehogy közönségessé váljanak', a bibornokok Romában soha sem járlak gyalog; — a fenség egyik tényezője a homály, homályban a tárgyak alakjai mintegy elmosódnak s ez állal nagyobbaknak látszanak; egy nagy harang zúgása, mely a mindennapi élet zajában nyomtalanul hangzik el, az éj litokzalos ünnepélyes csendjében fenséges. A kellem azon erkölcsi szép, melynek tényezői a báj s a kedvesség; mind a báj, mind a kedvesség lehet külső vagy érzéki, s belső vagy erkölcsi. I. A báj a tulajdonság a maga tisztaságában, tökéletességében, bájosnak nevezzük léhát azt a kellemest, melyben a tárgy tulajdonai a maguk tisztaságában s hibállanságában megtalálhatók ; a mely tárgynak minden tulajdona tökéletes, azt gyönyörűnek mondjuk; igy gyönyörű azon nő, kinek sugárlermele, szép, nagy, élénk szinü szemei" szabályos arcvonásai, finom metszésű orra, dús hosszú haja van. A bájos árnyalatai a kecses, melyben csak a főbb bájak tökéletesek, mig a mellékesek nem tökéielesek; — a csinos, melyben a tulajdonságok közel járnak a tökéleteshez; takaros, melyen a tisztaság tűnik ki kiválólag ; ékes, melyben mesterségesek a bájak; kisded. II. A kedvesség, melynek alapja a jószívűség, s ennek külső megjelenése a magaviseletben képezi a tulajdonképi kedvességet. Árnyalatai az egyszerűség, keresetlenség, kedélyesség, szívesség, melyben megvan a nyájasság, szelídség, gyengédség; ide tartozik az illendőség, melyben megvan az udvariasság, finomság, tapintatosság; ez utóbbi egyesülve az egyszerűséggel, szüli az eleganliál a magaviseletben s ruházatban. A kedves magaviselet egyesülve az ártatlansággal, a bájjal, szüli a kellem legfőbb fokát. — A kellemet szemben a fenséggel női szépségnek is szokták mondani, s valóban a lerfi szépsége . a fenség, a nőé a kellem; a férli rút lesz, ha nem a fenségre törekszik, igy a piperkőcök a kellemre törekedvén, nevetségesekké lesznek. A fenségnek, a férfiasságnak hiánya erőtlenségre, bátortalanságra mulat s ez oly ellentélben van a férli igaz jellemével, hogy nagyobb gyalázó szót nem mondhatni reá, mint: gyáva! A nő kelleme a férfi fensége által lesz szép, a nő megtagadja magái. ha meglagadja a