Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1878

I. Értekezés: A franczia nyelv étymologiája. E. Szabó Lajostól

— 9 — lobi) szó értelme lényegesen megváltozott, mig azok francziává lőnek, hogy majd elveszte sok azon tágkörü jelentését, melylyel az eredeti latin nyelvben birt, majd mások, melyek azelőtt egyedi jelentésűek voltak, most általános fogalmak kifejezésére szolgálnak, például carpen tar ins, melynek jelentése kerékgyártó, a francziában charpentier ács jelentéssel bir. Caballus, mely a rómaiaknál a nálunk szokás szerint használt gebe (rósz ló) nevezettel volt azonos — a francziában, értelmében magasabb jelentéssel bir: cheval = ló. Jumentum a latinban egyes állatcsoportra alkalmaztatott, a francziában jument — kancza — már részleges jelentésűvé lön. Car ruca, mely bármi szekér elnevezésére vonatkozott a latinban, a francziában charrue különösen aratószekeret jelent. Ilyenforma értelemváltozásokat nem pusztán a latinból a francziába való átmenet után tapasztalunk, hanem még az ó francziából az új francziába való átszármazásnál is „A nyelv a használatban folyton átalakul" monda Varró, és ha csak a franczia nyelv történetébe pillantunk is, ugy tapasztalni fogjuk, hogy már itt az ó francziából az újba való átköltözés alkalmával sok szó — értelmében vagy bővült vagy szűkebb körre vonult össze, pré (pratellumból) kis rétet jelentett a régi francziában, ma e jelentéstől eltérve, fegyházudvari jelent, jelentvén megelőzőleg a fegyházak mögött rendesen lenni szokott kis rétet. Attraper az ó francziában tőrben fogni jelenté, ma általánosan, elfogni, jelentése van. Sok műszó, a mesterségekbén használt specialis szavak, általános jelentésüekké váltak. Ezen értelemváltozások mellett a képletes áttételek a nyelv alakításában szinte nagy szerepet játszanak, a latin köznép nyelvéig vissza vezethetők, mint ez a következő érdekes példákban igazolható: testa (törölt fazék), gurges (örvény, botollus (hurka), pel Iis (bundabőr) szavakból a modern francziába származtak tele (fő), gorge (a torok), boyau (bél), peau (bőr) stb. szavak; pedig ezen fogalmaknak a classikai latinban caput, gutlur, intestinum, cutis stb. felelnek meg, amazok tehát csak képleles áttételek, a latin köznyelvben már használatban voltak az ilyen képletes kifejezések Tertullian például használja botellusl, intestinum helyett; ilyen képletes alakzatokat a nép ajkáról mindenkor hallhatni ma is, például bergeronnette (petite bergére szórni szóra áttéve) egy madár neve, mely a nyájat szokta követni