Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1878

I. Értekezés: A franczia nyelv étymologiája. E. Szabó Lajostól

Épen ezen irány mellőzésében hibáztak a hajdani étymologisták, némelyek majd pusztán csak az értelemből, majd az idom kiilső ha­sonlóságából következtettek. Igy például áme (lélek) szóra egyszerűn reáfogták, hogy a latin anima-ból származott, a nélkül, hogy kimu­tatni tudták volna azon változásokat, melyeken a n i m a által esett, mig a jelenkori francziában levő áme szóvá lön, némelyek azt mondták, hogy az a góth ahme (lehellet)-ból származott át; a vita még füg­gőben volna, ha az ujjabbkori philologia nem döntötte volna el vég­legesen, mely kimutatta miszerint áme a Xlll-dik században anme, a XI. és a X-dik század irományai pedig a ni me alakot mutatnak fel, és ez utóbbi egyenest az eredetire utal, mely minden kétely nélkül elfogadható. — Ménage hasonló hibát követett eL midőn mel­lőzve a történelmi nyomokat, haricot-t (bab) a latin fa ba-ból vonta le, a két szó között levő hézagot a következő módon akarván pótolni fa ba, fa baricu s, fabaricotus, aric o tus és ebből, harico t. Ilyen és ehhez hasonló leszármaztatások a tudomány tekintélyét ala­csonyítják és a legkomolyabb törekvésből comicuinot idéztek elő, bizonyítja azt d* Aceilly lovagnak egy fennmaradt épigrammeja. „Alfana vient d" equus sans doute Maisil faut convenír aussi Qu" ä venír de la jusqu' ici, II a bien change sur la route 44 A fentebbi példák históriai adatok mellőzésével pusztán hypollié­sis alapján lőnek leszármaztatva. A helyes alapra épített étymologia ma már nem mellőzheti a történeti tényeket, az étymologia feladata ku­tatni a korábbi századok hagyományaiban az akkor divott és használt alakokat, visszatérni a jelenből a mull különböző koraira, mig végre feltalálja az eredetéhez legközelebb álló és leghasonlóbb alakot, mely­ből arra kétség nélkül következtethetni, érvekül, más a kérdéses szóba vágó számos példákat hozva fel, melyeket szintén a hajdankor ada­taiból merít, miből láthatni, hogy a nyelv története az étymologistának nélkülözhetetlen segédtudománya. III. Az összehasonlítás. A latinnyelvböl nem pusztán a franczia, hanem még négy testvér

Next

/
Oldalképek
Tartalom