Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1876

lenes minőségben alkalmazott Németh István urat is rendes tanárul megválasztván, Németh István ur beiktatása is e jogtanárokéval egy időre tüzetett ki. Mivel pedig egy időközben bekövetkezett, s az egész magyar protestáns egyházra nézve fontos esemény rendkívüli e. k. közgyűlés tartását tevén szükségessé, e közgyűlés is épen oktober 4-ikére hivatott össze: ennélfogva a tanári beiktatás az egész egyházkerületi közgyűlés szine előtt ünnepélyesen ment végbe a főiskola nagy termében, a főiskolai gondnok urak, a tanári kar, tanuló ifjúság és egyéb közönség jelenlétében. Superintendens ur alkalomszerű, megható előbeszéd után fölhívta a megválasztottakat a szokásos értekezés tartására. A megválasztottak tanszakjuk köréből választott tárgy fölött irt székfoglaló beszédeiket fölolvasták, s teendőiket, s az általuk követendő elveket és módszert röviden körvonalozták. Az ezen alkalommal mondott beszédek közül ezúttal közöljük Horváth Lajos úrét, a ki miután az egyházkerületi közgyűlés elnökségéhez és tagjaihoz, a tanári karhoz és közönséghez előlegesen intézett szavakban a megválasztatása fölötti hálájának és egyéni érzelmeinek kifejezést adott volna, következő beszédet tartotta: A magyar közigazgatás történeti fejlődéséről. Az állam, mint személyiséggel s öntudatos cselekvőséggel biró egyénekből bizonyos földterületen, közös főhatalom alatt alakult állandó egyesület, nem csak tényleges léttel bir, hanem önállósággal, öntudatos akarattal és cselekvőséggel felruházott személyiségre is emelkedett. — Az állam tényleges léte a terület és népességben, személyi egysége az államfőben, önállósága a közös célra egyesült önálló erők összeségében, s ennélfogva más hatalomtól függetlenségében, akarata a törvényhozás által létesített alkotmányban, végre cselekvősége a végrehajtó hatalom működésében a közigazgatásban nyilvánul. — Ezen személyiség szerveinek az állam céljai elérésére együtt hatása képezi az állam életét, melyben a törvényhozás utján nyilatkozó államakarat által felállított törvény, az igazgatásban foganatot s valósulást talál. Az állam céljául némelyek a közjólétet, mások a polgárok kényelmét és boldogságát, némelyek az emberiség szellemi és erkölcsi