Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1873

9 lenségüket azonkívül még arra a forma hiányra alapította, miszerint az örökség megszerzése, mely csak az örökös személyes akarata által volt eszközölhető, ugy hogy a képviselők általi szerzés teljesen ki vala zárva, a jogi személyeknél lehetetlen. Mai nap ez utóbbi hiány nem létezik ugyan, miután jogi személyek rendesen képviselőik által szerezhetnék meg az örökséget, de a családi viszony teljes hiányánál fogva rendszerint nincs törvényes örökösödési joguk, ha csak ilyet különös privilégium folytán nem nyertek volna. Törvényes örököseik a jogi személyeknek szintén nincsenek, ha megszűnnek, a nélkül, hogy vagyonuk iránt egyéb érvényes intézkedés tétetett volna, az mint ura fogyott jószág a fiscusra száll. Végrendeleti örökösödésre a jogi személyek római jog szerint szintén képtelenek valának, még pedig a fentebb emiitett forma hiány miatt; de kivételképen itt is meg engedtetett, hogy a városok szabadon bocsátott rabszolgáik által végrendeletileg örökösöknek neveztethessenek, és az ily módon nekik szánt örökséget (hereditas) megszerezhessék, miglen Leo császár általános elvül kimondotta , hogy a városi községek örökösöknek neveztethetnek, mely szabály mai nap is áll. — Egyéb testületek csak különös privilégium alapján neveztethettek örökösökké, hasonlókép az egyes pogány istenségek is. Constantin császár a keresztyén egyházat általában öröklésre képesnek nyilvánitá. Az egyházakon kivül még az egyházi intézetek és kegyes alapítványok bírtak és bírnak jelenleg is végrendeletbőli öröklési képességgel. Hasonlókép a fiscust is a végrendeleti örökösödés joga kétségtelenül illette, és még mai napig is illetheti. Végrendeletet a jogi személyek természetesen nem alkothatnak, mert ezt nem lehet képviselők által tenni, úgy szintén nem állithatnak fel fiók végrendeletet sem, minél fogva sem örökösöket nem nevezhetnek sem hagyományokat nem rendelhetnek. Örökösödési szerződés utján is szerezhetnek a jogi személyek örökséget, minthogy ilyen szerződéseket cselekvésre képtelen természeti személyekért is köthetnek gondnokaik, jogi személyekért tehát képviselőik; csakhogy ilyen esetek igen ritkán fognak előfordulni, — s minden esetre felsőbb jóváhagyást igényelnek. Római jog szerint az örökösödési szerződések általában érvénytelenek valának, s igy jogi személyeknél sem fordulhattak elő. A külön jogkedvezmények és privilégiumok, melyek római jog szerint magokat a jogi személyeket, részint azoknak egyes tagjait illették, a modern jogrendszerek által ma már jobbadán kiküszöbölve vannak. A jogi személyek megszűnési módja. Valamely jogi személy megszűnik, ha alapfeltételeinek egyike elesik. Ily alapfeltételek gyanánt említettük pedig ezeket: személyegyesületet, vagyonösszeséget, bizonyos megengedett czélt és jogszabályt, mely a személyegyesületet vagy a vagyonösszeséget jogalanyisággal felruházza. Ugyanazért megszünhetik valamely jogi személy: 1. Ha valamennyi tagja kihalt, vagy jogszerűen kilépett, vagy ha a vagyonösszeség tönkre jutott. Szorosan véve már akkor is megkellene szűnnie a jogi személynek, ha csak egyetlen tagja maradt fenn, mivel ezen esetben nem lehet szó személy egyesületről; de már a római jog azt tartotta, hogy még ezen egyetlen tagban is fenmárad a jogi személy, ugy hogy amaz egyetlen tag két személyt képvisel, melyeknek még folyvást külön külön vagyonuk van. Ez intézkedés pedig mind a jogi személy, mind a megmaradt egyetlen tag érdekében szűkít