Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1873

iO séges, minthogy különben egyrészről a jogi személynek uj tagok belépése által való újbóli feléledése s illetőleg tovább fenmaradása lehetetlenitetnék, s ily módon az alapítók valószínű akarata is meghiusitatnék; más részről pedig, ha az egyellen tagra leolvadt jogi személynek vagyona már most mint ura fogyott az államtól lefoglaltatnék, a fen maradt egyetlen tag ellen, mely betételek, évi fizetések állal, vagy munkájával szintén hozzá járult ama vagyonhoz csakugyan méltatlanság követetnék el. De a fenmaradt tagnak nincs joga, az ő személyében még fennlevő jogi személy vagyonát a magáéval összekeverni, és azért gondolható oly eset is, midőn ö maga fizetésre képtelen, mig a jogi személynek még tetemes vagyona van. Az állam felügyelete itt annál szükségesebb, minthogy más ellenőrködés hiányában első sorban a jogi személynek érdeke, azután pedig a íiscust illetendő anyagi jogok igen könyen megrövidítést szenvedhetnének; Megszűnik a jogi személy. 2. Ha czélját teljesen elérte, vagy ha az idő, melyhez fennállása köttetett lejárt; 3. Ha az állam a jogalanyiságtól megfosztja. Hogy mikor van joga az államnak valamely jogszerűen létrejött jogi személyt megszüntetni, e kérdés eldöntésére nem állíthatók fel általános szabályok, ezt az illető állam alkotmánya határozza meg azon álláspont szerint, melyet az állam saját alattvalói, polgárai irányában elfoglal. Minthogy pedig a jogi személyek egyátalában a természeti személyek érdekében alkottattak, következőleg isméti megszüntetésük is a természeti személyek érdekeit érinti, mindig irányadók lesznek azon elvek, melyek szerint az államnak egyátalában joga van, polgárai érdekeit feláldozni, vagy melyek szerint polgári érdekeinek minél teljesebb mértékben való előmozdításáról a közjó szempontjából gondoskodni tartozik. — Sok függ e tekintetben a jogi személyek czéljától, vájjon p. o. köz, vagy magán testületről van-e szó ? Leginkább az utóbbi esetben bizonyos körülmények között (ha p. o. az egyes tagok határozott ellenzése daczára történt a testület megszüntetése) kártérítésnek is lehet helye. IIa a jogiszemély nem különös törvény, hanem általános törvényes engedély, vagy a törvényhozó részéről hallgatag elismert jogszabály alapján jött létre, akkor ez utóbbinak uj törvény általi megszüntetése még nem vonja maga után az addig a megszüntetett általános törvény vagy jog-szabály alapján létrejött összes jogi személyek megszüntetését, mert az uj törvénynek visszaható ereje nincsen, kivévén ha neki ilyen világosan tulajdonitatott volna. — Különös állami engedélyek létrejött jogi személyek megszüntetése a kiváltságok visszavonásáról fennálló elvek szerint Ítélendő meg. Némelyek szerint a jogi személyek megszűnhetnek a tagok határozata folytán való önkéntes felosztás által is. — Azonban valamint a jogi személyek nem keletkezhetnek az állam közreműködése nélkül, ugy megszűnésük sem követkőzhetik be annak beleegyezésén kívül, még pedig ugyanazon okoknál fogva, melyek keletkezésüknél az állam közreműködését igénylik. Egy a jogi személy feloszlására czélzó határozat tehát, ezen eredménnyel csak annyiban bírhat, a mennyiben az állam jóváhagyása hozzá járul. Itt még kérdés támad, vájjon mi történik a megszűnt jogi személy vagyonával? E kérdés megfejtésére sokan különbséget akartak tenni azon esetek között, vájjon a jogi személy saját akaratával, vagy tagjai eleste, vagy pedig az államhatalom intézkedése folytán szűnt-e meg? E megkülönböztetés azonban azért nincs helyén, mert az első eset a fentebbiek szerint úgyis lehetetlen, a többi kettő pedig a vagyon sorsára nézve közömbös. —• Téves azon állítás, mintha a vagyon a jogiszemélynek feloszlásakor meglevő tagjai közt felosztandó volna, mert az legfeljebb csak fennállása idejében eszközöltethetett volna, és csak ugy mint bármely harmadik személy részére tör-