Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1873

I Székfoglaló beszéd, melyet Karsa István jogtanár beiktatása alkalmával—1874. mártins 2-án — tartott. Főtisztelendő Egyházkerület, Nagyliszteletü s Tekintetes tanári kar, Mélyen tisztelt Közönség-, Nemes tanuló ifjúság! A főliszleíetü dunántúli evang. reform, egyházkerület bizalma által főtanodánk tanárául elválasztatván. kitűnő örömömre szolgál e megtisztelő bizalmat, itt 'a nyilvánosság előtt köszönni meg. " Jól ismerem pályám nehézségeit s ezekkel szemben tehetségemnek aránytalanul csekély voltát; minthogy azonban ezek a mélyen tisztelt választók elölt is eléggé ismert ténykörülmények valának: a fáradozásom felett hozandó ítélet elnéző méltányosságára bizton számitok. Mit és mennyit óhajtok tenni munka körömben, azt vázolni időelőttinek tartom, már azért is, mivel úgy vagyok meggyőződve, hogy, minden Demosthenesnél jobban beszél a tett! Ezen tétel igazságát folyvást szem előtt tartva, foglalom el tanári székemet, értekezvén ez alkalommal A jogi s z e m é 1 y e k r ő 1. Közönséges felfogás szerint jogok és kötelmek alanya csak az élő ember, a kit a jog épen a természetes akarat képességre való tekintettel személyiséggel ruházott fel, ugy hogy a természetes alany egyszersmind jogalany is. A jog azonban még egy lépéssel tovább ment; nevezetesen a jogalanyiságot nem csupán a természetes alanyhoz kötötte, hanem maga is alkotott az embereken kívül egyéb alanyokat, melyeket azután szintén személyiséggel és jogalanyisággal ruházott fel, miként ezt már a legrégibb időben találjuk. A jogtörténelem ugyan nem ád az iránt kellő útbaigazítást, hogy mikor s mi által jutottak a rómaiak vagy más népek azon gondolatra; hogy az embereken kivül másnak is tulajdonítsanak jogalanyiságot. Minthogy pedig e jelenségekre szakadatlanul egész a mai napig akadunk, ezen egyéb jogalanyok alkotásának oka bizonyosan oly viszonyokban rejlik, melyeket a polgári társadalom hozott egyátalában létre. Es valóban azt találjuk, hogy az emberiség különféle hasznos czéljainak elérése azon vezér elv, mely e tekintetben mindenkor döntő vala. Azonban nem minden hasznos célok teszik e mesterséges jogalanyokat szükségesekké, hanem leginkább csak azok, melyek — miként az állam célok — általában valamennyi állam polgár érdekében állanak, vagy legalább sokakra és legtöbb esetben az utókorra is kihatnak, tehát az egyes ember életén túlterjednek s rendszerint magán érdekeiktől egészen függetlenek. E különféle célok megvalósítása közönségesen vagy emberek összeségéhez van kötve, kik a kitűzött célra való tekin1#