Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1867

Bölcsészeti rendszer lélektani alapon

7 testekről, és az emberről physiologiai életében , — bj az észbölcsészet, a levő , létező gondolatról (metaphysika), a levők gondolata , eszmei magvárói (logika) és a magát valódító gondolat, eszméről (ideologia). Ez lészen a tudománynak legnyomósabb legtekintélyesb tevőrésze. Második része pedig az akarat tevékenységéből származó erkölcs-jogtan leend, mely a jót mutatja föl az erkölcs, kötelesség, erény, lelkiesméret, jellemben. Mellé csatlakozik a jellemképzés , a nevelés elveiről szóló tudomány is. Továbbá tárgya még a személy s jogai, és az egyéni — különös — egyetemes jogot vagy népjogot valósító család, polgárzat s állam, és az emberiség története. Továbbá harmadik része a külsőt belsőben átdolgozó s újraképzés folytán teremtő képzeletből előálló bölcsészeti nyelvtudomány, mely a nyelvnek általában meglevő idomait s törvényeit a nyelv fogalmából fejti ki rendszeresen s így a nyelvhasonlításnak is alapját veti meg; és még a szépmüvészettan, mely az igaz és jó eszméit megfelelő külsőben érzékített szépről szól a szép elvei, szép alakjai és szépmüvészetek külön határozottságai alatt. Végre negyedik része leend a lelkületből fakadó, azon épülő vallást ismertető vallás bölcsészet. Az igaz , jó és szép eszméi a szent gondolatába folyván össze , ez ismeret az ember lelkületét, egész szellemvilágát megszenteli, és a lélek boldogságában üdvözíti, így épül az előző három tan elvein, és egyesíti azokat magában. A tulajdonképi bölcsészetet a lélektan előzte meg. Ep oly szükségkép fejezi be azt a bölcsészet története. Ennek ismerete nélkül nem teljes a bölcseimi tudás , nem befejezett a bölcsészeti általános műveltség. Ez mutatja föl az öntudatra törekvő szellem vergődéseit, a végokok s törvények, az igazság keresésében fáradó szellemeket; azon lelkes férfiakat, kik koruk öntudata s szelleme kifejezői , szólaltatói voltak. A bölcsészetnek ilyen, vázlatosan bemutatott rendszere, a kidolgozás után bizonyítja be életrevalóságát, a közművelődésre jó hatását. Ha egybevetem e lélektani alapon tervezett rendszert a Torkos László által előadottal, következő eltérést lehet fölmutatni. Torkos is helybenhagyja ugyan , hogy a bölcsészet alanya és tárgya ugyanaz , de nem úgy , mint Hegel állítá. Az alanyi szellem ismerete levén szerinte a bölcsészet, ez annyiféle leend, a hány munkássága van a szellemnek, az az négyféle, ugyinint