Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1867

Bölcsészeti rendszer lélektani alapon

8 ismeret — gondolkodástan , erkölcstan, széptan, és vallástan. Ilynemű vizsgálatának alapját abban keresi s állítja fel, hogy ö a tárgyias létet, a tárgyiasságot nem teszi kutatásai tárgyává, mert nem is teheti. A tárgyiasság elvei s törvényei a gondolkodó szellem előtt zárvák, s ennek csupán tapasztalás útján és fokonkénti ismeréssel lehet tüneményeit felfogni. Még az erkölcstan is az erkölcsi eszméket, egyedül az akaraton alapuló , abból folyó fogat mákul tekinli. Szerinte tehát természetbölcsészet, metaphysika, történet-észtan nem gondolható és nem alkotható. Szerintem is a bölcsészet alanya és tárgya ugyanaz , mert szellem, az ész , az ami ismer és ami megismertetik ; az emberi szellem, az ész ismeri meg a szellemít, észszerűt. S mivel a legtávolabbi , a legtárgyiasb valóságból, a természetből sem lehet az észszerűt, okosat kizárni, a mely a szellemi vizsgálódás alá vonható nem lenne: miért ne lehetne a természet bölcsészeti gondolkodás tárgyává? Mihelyt ez a természet végokait, törvényeit keresi és rendszerezi csak ; bizonyára nem lesz pusztán természettudomány. De meg ekkor Bákón Rógér, Verulami Bákó Ferencz és Schelling Frigyes bölcsészete hová lesz? Hasonlóan vagyunk a metaphysika ellen mondott ellenvetéssel is. Hiszen maga Torkos is mondja, hogy a lélektanon alapuló bölcsészet nem tagadja az ismerés formáinak tárgyiasságát. Ha nem tagadja, akkor be kell ismernie azt is, hogy habár Kant szei'int a gondolkodó ész viszi is e határozottságokat, categoriákat a tárgyakhoz , viszi pedig azért mivel ezekre azok alkalmazhatók : ugy ezekben azok valósultak is, és így azokban föl is mutathatók. Ep azért, mivel a bölcsészet általában a szellem öntudata, az emberi összes ismeretek végokai s törvényeinek rendszere, említém föl én is a bölcsészeti gondolkodás körében még a neveléstan , történetek , nyelvtudomány bölcsészetét. Igaz , hogy ezen ismeretágakról, mint bölcsészetiekről, szólani, nálunk eddig új dolog. Igaz, hogy talán ezeknek a bölcsészeti tudományok rendszerébe fölvétele folytán a hallgatók teendője felgazdagodnék. De ebből nem lehetne, snem lehet következtetni azoknak bölcsészietlenségükre. Az általános műveltségnek pedig mindenesetre nevezetes tényezői, és azok is maradnak. P. Szabó Káról.