Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1867

Bölcsészeti rendszer lélektani alapon

6 lyek által ismeretelveit nyeri. Ezen Önismeret nélkül könnyen a csalódások s hamis következtetések terére ragadtatnék a tudomány. Az ember lélek és test, szellem és természet egysége, —mely egység viszonyt tételez föl. A viszony tevörészei egymásra kölcsönösen hatnak. E kölcsönhatásból a tudat vagy ismeret áll elö. A tudás vagy külröl érzékeink által, észrevétel és elmélödés útján, vagy beiről a szellemnek a természetnél magasabb voltából, annak ez ellenében visszahatása folytán az öntudatban, vagv végre ezek igaz egységéből előálló szabad, észszerű, elmei tudásban nyilvánul. Mely elmei szabad tudásban pedig a szemlélet, figyelmezés , tapasztalat, kisérlet, észlelet, gyakorlati s fölfogó gondolkodás viszik a szerepet. A tudat e különböző alakjában mindig külső lesz belsővé, a tárgyi alanyivá, az élő szellem ismeretgyüjtővé. Majd az emberi szellem e belső gazdagsága kíilsöitetik ; a lélek alanyi határozottságai, a megismert észszerű, a tárgyiasban érvényesíttetnek , az akarat működésével. Az ember tudattartalmát valósítja az ellenében álló közvetlen levő tárgy által határozott ösztönszerű , a tárgy képzete által vezetett vágyi, a cél által szabályozott hajlamszerü, önkényes s végre szabad okos akaratával ; létrehozván ez által a cselekvények és erkölcs világát. Az élő szellem bensöitvén a külsőt, alanyítván a tárgyiast, azt magában feldolgozza , idomítja a képzelet által. S mivel nem csupán a kiiltárgyak idomával, képeikkel, hanem ezekből alkotott képzetekkel is foglalkozik ; mert e képzeteket a jelképezés, jelzés, nyelvképzés és művészi teremtő alkotás által a külsőben ú)ra kifejezi s utánképezi — : ennyiben a tudat és akaratnak igaz egysége lesz, belsőitő , és egyszersmind külsőítő is levén. Végre a 6zellem e különböző működéseinek semleges központján , a lélek minden , de ép azért határozottan egy erejének sem nyílt tevékenységével, nyilvánul mint lelkület. Ez leend azután egyfelől a kedély és boldogság, másfelől a vallásos élet forrása s éltetője. Az emberi szellem e négykörü munkásságához és életéhez mérve a bölcsészet is , mint az eszmék , a szellem és természetvilág elveinek , legfőbb törvényeinek tudománya , következőleg különül. A bölcsészeti lélektanon kivül első része leend a tudás s gondolkodás alapján , az ismert végokai s törvényei, az igazság keresésében határozódó ismerettan. Alrészeit teszik a) a természetbölcsészet, a létezési formák, hatványok, szervetlen, szerves