Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1867

Bölcsészeti rendszer lélektani alapon

5 Brown Tamás a folyó század elejéről , glasgowi tanárok, és Cou­sin Victor Párisból, a ,Cours de phüosophie' müvével. Legönál­lobban és legrendszerezöbb elmével művelte ezen úgy nevezett scót iskola eszméit, a pár év előtt elhalt edinburgi tanár, Ha­milton Vilmos. Mióta a bölcsészeti vizsgálódásban némi nyuga­lom , bizonytalanság, majd a meglevő rendszerekkel elégedetlen­ség állott be , e scót lélektani alapon fejlesztése az ismeretnek kezd erőre vergődni, habár módosított alakban is. Mindenesetre nem levén szabad összetéveszteni a Creuz Frigyes , Krüger Já­nos s főleg Tetens János-féle empirica psüchologiát és ezen épülő rendszert valló iránynyal. Ezen történeti áttekintésben , habár röviden is, szükség még jeleznünk azon jelesek törekvését, kik a lélektani alapon gon­dolkodással összebékéltetni, megegyeztetni akarják Hegel rend­szerének eszmei állagiságát és alanyiságát. Ily férfiak közt talál­juk Chalybäus Henriket, Ulrici Hermant és Trendelenburg Adol­fot. Ulrici határozottan kijelenti, hogy szemlélődő bölcsészet nem gondolható az ismeret s gondolkodás tehetségeinek föltevése s ismerete nélkül. Ezen, általuk egyedül igaznak.hitt bölcsészeti ideal-realismusnak azonban leghatályosb s alaposabb terjesztője Trendelenburg lett, legújabb időben Aristotelesnek legnyomósabb tanulmányozója. — Nagyon valószinü, hogy eképen élettelisé­get nyervén az elvont tudomány, helyes úton fogja keresni s felállítani az igazságot és megkedveltetni a bölcsészeti ismeretet. E lélektani alapon vizsgálódásnak, nem is említvén az era­piricus psüchologusok nagy számát, nálunk is vannak hívei. Mely körülményt világosan jelzi Torkos Lászlónak a Budapest. Tanári egylet közlönye V. füzetében megjelent értekezése. így már a magyar földön is egyszer fölhozott s nagyon valószínűen életre való eszme, bizonyára megleli a maga ápolóit. Igénytelen néze­tem a bölcsészeti psüchologusokéval találkozván, óhajtottam a Torkos által nálunk is bemutatott eszméhöz világosítólag szólani, illetőleg egy lélektani elven épült rendszert bemutatni. Ha a bölcsészet az emberi szellem öntudata, vagy is vilá­gosabban az emberi ismeretek törvényei, végokai és elveinek rendszere: úgy mindenekelőtt az öntudatos bölcselő alany ké­pességei , az emberi szellemnek mintegy tehetségei ismerendők meg, melyekben s melyek által a szellem öntudatra jő , mely-

Next

/
Oldalképek
Tartalom