Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1943

5 sanyargatása, mint Jeanne d'Arcban. Szent Margitot éppen úgy nem tudta hivatásának, küldetésének teljesítésében megzavarni, megtántorítaiii a világ csábítása (II. Ottokár házassági ajánlata alkalmával), szüleinek kérése, ,rendi- és egyházi elöljáróinak elsietett nyomatékos intése, mint Jeanneid'Arcot sem az ellenség fenyegetése, szüleinek, testvéreinek, földieinek és 'Sok jó akarójának kérelme, könyörgése. Margit egyházi felmentéssel nyugodt lélekkel kezet nyújthatott volna a királyi kérőnek, és Prága bizonyára igen .kiváló királynét kapott volna benne. Jeanne d'Arc is haza mehetett volna falujába, Domremybe dicsőséggel, tisztelettel elhalmozva, mert hazája Inagyobb részét már felszabadította, a trónörököst megkoronáztatta. A két szent hősnő azonban jobban ismerte, mi vele az Isten terve és szándéka, mint mások. Belső sugalattól felvilágosítva tudták, hogy életükre ezután kell még a koronát fel tenniök.j Mindi a kettő fenékig akarta : üríteni a hivaiás kelyhét, mert csak így lehetettek nemzetük hősi szentjei. Margit a. királyi kérő elutasításával, Jeanne d'Arc a roueni máglya elfogadásával ütötte rá a pecsétet a végső tlkötelezés levelére. • A szenteket alapvető erényeikben kell követnünk. Szent Margitot tehát vallásosságában és önfeláldozásában. ;Nem könnyű dolog azonban részletezni, jellemezni Margit királyleány vallásos életét és önfeláldozását. Nem mintha az adatok hiányoznának, hanem éppen ellenkezően az adatok, tények túlságos nagy száma miatt. Szent Margit egész< élete egyetlen vallási cselekmény volt. Kétségtelen, hogy a származás és a kor szelleme is hatott rá. Árpádházi királyaink korában élt. Ha a magyar nő ezer éves történetét korszakokra osztjuk,.ezt a kort a szent asszonyok korának nevezhetjük. Nem az akarjuk ezzel mondani, hogy ebben a korban minden nőt megilletett a szentek koronája és azt sem, hcjgy 'történetünk más korszakaiban ne lettek volna vagy akár ne volnának szent életű magvar nők, hanem csak azt, hogy a magyar szent asszonyok koszorújának ilegszebb rózsái lebben a korban nyíltak: Gizella, skóciai Szent Margit, Szent 'Erzsébet, Boldog Kinga, Boldog Jolán. Ugyanebben a korban élt még Szent Margit nagynénje, csehországi Boldog Ágnes és nagybátyjának, Kálmán hercegnek felesége, Szent Szalóme. Ebbe a gyönyörű koszorúba tartozik még Szent

1 Margit unokahuga, Boldog Gertrud és az Árpádház utolsó sarja, az idegenben^ a tősi domonkos apácakolostorban, 1337-ben elhúnyt Boldog Erzsébet, III. András sokat szenvedett leánya. A királyi család tagjain kívül természetesen más magyar asszonyok is éitek szent életet, ha nem tisztelhetjük is őket a szenttéavatottak sorában. Valósággal csodálkozásba ejt bennünket szent asszonyaink nagy száma, pedig nincs mit csodálkozni ! Az Árpád-korban, csekély eltévelyedést nem számítva, Szent István szelleme uralkodott. Az uralkodóház és magyarság büszkeséggel gondol a kereszténység após-