Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1943

6 tolára, az országalapító Szent Istvánra, de éppen úgy büszke volt Szent Imrére és Szent (Lászlóra is. A királyi ház nagy szentjeinek pél­dája vonzó hatással volt az egész magyarságra, legjobban természetesen az uralkodóház tagjaira. Az országban folyó templomépítések,, kolostor­alapítások, a gyakori zarándokiások Rómába, Jeruzsálembe és a ke­reszténység más ikegyhelyeire, a magányba vonuló remeték nagy száma mindennél ékesebben bizonyítja a szent királyok szellemének, a mély vallásosságnak uralmát.^ . ' j Ez az'öröklött vallásos .szellem, a szent életre való vágyódás lobban lángra Szent Margitban is. Atyja, IV. Béla zárkózott, sőt komorságra hajló uralkodó volt. Egészen e llentétje atyjának, a vidám, könnyelmű II. Andrásnak. Nem meglepő ez |az eltérés, mert IV. Bélát kegyetlen csapá­sok érték. Kisgyermek korában iBank bán összeesküvő társai szeme­láttára ölték meg anyját, a könnyelmű életű Gertrud királynét. Szomorú gyermekségére örömtelen ifjú kor következett. Trónörökös korában aggo­dalommal és elkeseredéssel kellett látnia, hogy atyja hogyan ássa alá a királyság anyagi és erkölcsi alapjait. Alig vette át 1235-ben, atyja halála után az országot rés próbált a zűrzavarban rendet teremteni, már átcsapott a Kárpátokon a tatáráradat. A király családjával együtt földön­futó lett, az ország elpusztult. IV. Bélát ebben a válságos időben egyedül hite, nagy vallásossága mentetteimeg a kétségbeeséstől. A második hon­alapító vallásosságban, erélyben és kötelességtudásban méltó utóda volt szent ősének, Szent Istvánnak. Felesége Mária, Laszkarisz Tódor, nikeai görög császárnak leánya minden tekintetben hozzá illő házastárs volt. Mintha Szent István kora ,újúlt volna meg a budai királyi udvarban. Egészen természetes,.hogy a gyermekek örökölték a szülők vallásosságát. Nevelésük isiteljesen a szülők szellemében történt. Margitot a (tatárjárás vészterhes napjaiban szülei még születése előtt Istennek ajánlották engesztelésül és áldozatul a nemzetért. Alig volt öt éves, már a veszprémi domonkos apácák kolostorába aclták. A Legenda szerint már itt jelentkezett túláradó vallásos érzése: »E gyermek Szent Margit asszony vőn egy egy keresztfát kezébe és kezdé kérdezni az ő társaitól, hogy imi volna keresztfa. Az ő társi pedig úgy mondnak vala .neki, hogy Urunk Jézus ekképpen öletett meg emberi nemzetért. Eze­ket hallván, sír vala la szent gyermek. Ezen időben e szentséges gyer­ímek, Szent Margit asszony felvéve a szent szerzetnek ruháját, az ideje szerint nagy ájtatossággal, ahogy ,ő gyenge gyermekségétől fogva éltet­nék szerzetes regulának szokásával.« Alig volt 'öt esztendős iaz a kislány, akiről a Legenda ezeket a megkapó szép 'sorokat írja. Tíz esztendős korában Margit a Nyulak­szigetén épült kolostorba került. Alig sejtette valaki, talán mégt szülei Sem, hogy az .új kolostorba Margit személyében egy szent vonul

Next

/
Oldalképek
Tartalom