Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1941

6 Lelki fejlődése akkor érte el aranykorát, mikor, mint egykor Maurust és Piacidust, szülei Szent Benedek (Atyánk paxos iskolájába hozták, mikor a szülői szeretet nevelői ivarázsához a .bencés szellem nagy átalakító ereje járult. A Jézuskát öntudatlanul szerető játszi gyermekből a Pax fényében let! minden szépért és jóért lelkesedő, minden áldozatra kész, kemény krisztusi ifjú. 1932—33. isk. évben tiszta jelesen végezte az első osztályt, 1940. júniusában pedig kitüntetéssel tette le az érettségit. Mindig szorgalmas, példás diák volt. ^Talán nem volt még egy diák, aki oly szívesen ment volna a /délutáni leventeórákra is, mint ő. Elő kell készülni a Haza szolgálatára! — szokta lelkesen mondani. A cserkészetnek sem volt lelkesebb, tisztalelkübb tagja, mint Vezekényi Bandi. Ö valóban élvezte a cserkészetet. Buzgó tagja volt a kongregációnak is. Minden vasárés ünnepnap, minden első pénteken ott láttuk az áldoztató rácsnál. S mily lelkesen végezte szentáldozásait! Arcán ilyenkor mennyei boldogság sugárzott. Nem egy felnőttől hallottam: Ha áldozni megv, mindig az ő arcát nézem, oly felemelő az ő átszellemült arcát nézni. Lelkületébe reflektorként világít bele rövid katonáskodása alatt írt naplója. A nyíregyházi kaszárnyában írja: »Hetedikes koromban a felvidéki bevonulások alkalmával érlelődött meg bennem az elhatározás, hogy katonatiszt leszek. Ettől kezdve mindig erősebb lett bennem az elhatározás, hogy m!int katona akarok Jstennek tetsző életet élni... Titkon reméltem, hogy Erdélyben már mint tiszt veszek részt a véres vagy talán virágos bevonuláson... Buzgó, vallásos életet<akarok élni, Hazám szolgálatában is az Isten dicsőségét [hirdetem és Istentől rámrótt kötelességemnek teszek' eleget. A végcél előttem mindig az örök boldogság és NagyMagyarország képében lebegett«. Amilyen lelkes levente, cserkész, kongregánista volt, ugyanolyan tűzzel lelkesedett a katonatiszti pályáért. Ebben valósággal Isten szolgálatát látta. Érzékeny, finom lelkületét az egyenruha alatt is megőrizte. Sőt (itt még csak erősödött'benne az elhatározás, hogy a haza szolgálata melletti Isten apostola lesz a hadseregben. Olyanokkal, akik káromkodnak, 'trágár beszédet folytatnak, nem akar közösséget. »Nem megyek velük sehová, mert ilyen fiúkkal közelebbi baráti kapcsolatokat nem akarok fenn tartani.« o>Ebben a környezetben is mindig azokhoz az elvekhez igyekeztem hűnek lenni, amiket eddig is vallottam... Mindenesetre ebben a környezetben most löbb nehézséggel kell szembenéznem, mint diákkoromban, de hála Isten eddig minden ment simán.« Ilyen lelkülettel szolgálta Istent s a Hazát. Mikor már valószínű volt, hogy honvédségünk is részt vesz a i bolsevizmus elleni harcban, kérte szüleit, hogy küldjék meg .neki otthon felejtett kongreganista érmét. Közben azonban megindultak a páncélkocsikkal s Kőrösmező közeiében hősi halált halt 1941. júl. <5-én, még mielőtt tizenkilencedik évét betölthette volna. így kongregánista érmét csak kihűlt szíve fölé helyezhették.