Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1941

42 reskedelmei monopóliummá tették. Bengália termékeit csak tőlük lehetett megvásárolni. A szerencsétlen hindukat arra kényszerítették, hogy saját holmijukat olcsón engedjék át az angoloknak, ellenben az angol árukat drágán vásárolják. Amikor ez sem volt elég, erőszakkal fosztották ki a hindukat. Egész falvak, sőt vidékek elnéptelenedtek a fosztogatások miatt. A kisebb-nagyobb fejedelmeket ajándékok kiosztására kényszerítették. Zsarolás, megvesztegetés rendes jövedelmi forrás volt. Londonban az igazgatóság a részvényesekkel együtt aggodalommal hallotta a lesújtó híreket, de még nagyobb aggodalommal látta, hogy jönnek haza minden Indiából jövő hajóval kincsekkel, drágakövekkel megrakodva olyan emberek, akik pár évvel előbb Angliában közismert munkakerülők voltak. Mi mehetett .végbe Indiában, ha ilyesmi megtörténhetett? De még ennél is jobban izgatta a részvényeseket, hogy a Társaság bevétele nemcsak nem növekszik, hanem ellenkezőleg mindig csökken, az osztalék mindig kevesebb. A Társaság gyűlésein viharos jelenetek játszódtak le: mindenki rendcsinálást sürgetett. Az igazgatók és a részvényesek igen jól tudták, hogy erre a nagy munkára csak egy alkalmas ember \ an, Clive Róbert. Bár az igazgatóság nagyobb része Clive-val feszült viszonyban volt, Suliván pedig ádázul gyűlölte, mégis kénytelenek voltak hozzáfordulni. Clive ezt már jó előre tudta és készült is rá! A Társaság felhívását hajlandó volt elfogadni, de csak azzal a feltétellel, ha Suliván azonnal távozik az igazgatóságból. Suliván és barátai hevesen tiltakoztak a követelés ellen, de a jövedelmüket féltő részvényesek többsége Clive mellé állt. 1765. május havában harmadszor lépett Clive India földjére. Pontos és tökéletes megismétlődése ez annak az esetnek, amely a portugálok idejében történt, amikor Vasco da Gama harmadszor ment Indiába. Clive is, mint annak idején Gama, fergeteg módjára csapott le és sepert végig Indián. Clive két év alatt kiseperte a szemetet. Először is egyszersmindendenkorra megtiltotta az alkalmazottaknak a magán-kereskedelmet. Szigorú rendszabályokat hozott a különféle zßaroläsok ellen. Az engedetlen, rakoncátlan elemet egyszerűen hajóra rakta, akár csak annak idején Gama. Az erélyes, sőt könyörtelen eljárás óriási felzúdulást keltett. A legszebb reményeikben csalatkozott emberek mindenki részéről rossz néven vették volna ezt, hát még Clive-től, aki más körülmények között ugyan, de szintén Indiában lett dúsgazdag emberré. Clive-ot azonban az ilyen visszaemlékezések nem zavarták munkájában. Roppant akaraterejével oly rettenetesen nehezedett egész Indiára, hogy kénytelen volt mindenki meghajolni, mert ha valaki nem tette, azt irgalmatlanul összetörte. ' A nagymogul és néhány alkirálya szinte megbűvölve nézte ezt a szokatlan felforgatást, de egyúttal félelemmel is. Még egyszer meg akar-