Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1941

26 lenítették magukat ésia delhi nagymogult csak névleg ismerték el uruknak. A nagymogulok és helytartóik, akiket maharadsáknak vagy navváboknak, náboboknak neveztek, igazi keleti pompában éltek. Kincstárukban megbecsülhetetlen értékű aranyat, ezüstöt és drágaköveket halmoz,tak fel. Gyönyörű palotáik még ma is csodálatba ejtik az embert. Ez a roppant fényűzés, a pompa és gazdagság hajszolása okozta India romlását. A tömérdek aranyat, ezüstöt és a drágakövek garmadáit ugyanis nem a szelek hordták be a nagymogulok, nábobok, maharadsák kamráiba, hanem rablóhadjáratokkal szerezték vagy pedig alattvalóktól zsarolták ki. Ősi, igen elterjedt és a mellett igen egyszerű 'eszköze mindkettő a gazdagodásnak és hozzá még meglehetősen kényelmes is, mert nem sok munkába kerül. Dsehan sah és Aurangzeb nagymogulok és helytartóik olyan sikerrel gyűjtötték a kincseket, hogy gazdagság tekintetében koruk egyetlen 'királya vagy császára sem múlta felül őket. De éppen ez az óriási kincs szolgált vesztükre. Európából már elindultak a hajók, hogy India kincseit Európába hozzák. Először a portugálok tettek erre kísérletet Vasco da Gama vezetékével, de ők még megelégedtek a kereskedelemmel. Ez is aranyat ért, mert Európa népei aranyat fizettek az indiai fűszerekért. Ezt a szerencsés vállalkozást azonban megirigyelték az angolok, hollandok, dánok és a franciák. Mind a négy nemzet kereskedelmi társaságot alapított az indiai kereskedelemben való részvételre, még pedig csaknem egészen egyidőben : a XVII. század első éveiben. Nagy harc, véres tülekedés indult •meg India vizein és partjain. India lakosait természetesen egyik állam sem kérdezte meg, hogy van-e kedve vele kereskedni. Az se jutott eszükbe, hogy elvégre India nagy terület, elférnek annak partjain valamennyien. Ezen azonban nincs mit csodálkoznunk, mert azóta 300 év telt el és a műveltség is fejlődött valamit, de még ma is irányadóbb az az elv, hogy »minden vagy semmi«, mint az a becsületes, de szürke igazság: élni és élni hagyni. Lényegében a mai világháborúnak is az az oka, hogy egy-két nép és birodalom mindent magának foglalt le. A hosszú és véres versengésből az angolok és a franciák kerültek ki győztesen. Az angol East-India Company (Keletindiai Társaság) pár évtized alatt urává lett a régi portugál kereskedő telepek java részének. Az angolok különösen India keleti partvidékén, a Koromandel parton vetették meg lábukat. 1632-ben telepedtek meg Madraszban, amelynek védelmére sietve megépítették a Szent György-erődöt. Az első időben ez volt az angolok indiai fővárosa. Pár évvel később már a Ganges egyiktorkolati ágába: a Hugliba is bemerészkedtek az angol ''kereskedők, azonban ittÜSak 1668-ban sikerült megépíteni az első erődöt: a Fort Williamot. Ennek védelme alatt fejlődött ki a milliós lakosságú Kai-