Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1937

kormány feloszlatja. De ez a nő nem tud elcsüggedni. Két hívő lillei gyáros áll ügye mellé és 1881. július 28-án megtartják az első világkongresszust. Nyugat- és Középeurópa valamennyi állama, Mexikó és Chile képviselteti magát 4 bíboros, 5 érsek és 24 püspök vezetésével. A franciákra nézve gya­korlati jelentősége abban állott, hogy megszervezték az önkéntes világi hit­oktatók intézményét, mely valóban nagy szolgálatot teljesített, hisz a hit­oktatást eltörölték ebben az országban. Itt alakult meg az állandó nemzetközi előkészítő bizottság s itt hódolt először a hívő ipari munkástömeg Krisztus előtt. Azóta elmúlt 57 év s a nemzetközi bizottság hercegprímásunk közben­járására a 34. világkongresszus rendezését Budapestre bizta. Hozzánk, ma­gyarokhoz legközelebb 1912-ben Bécsben volt eucharisztikus világkongresszus, a 23-ik. A még békés világ pompával és áhítattal vonult fel, 80 ezer ember vett részt a körmeneten százezres sorfalak között. Reggel 7 órától délig tar­tott, míg elvonultak a császári díszhintóban az Oltáriszentséget tartó Van Rossum bíboros pápai követ vezetésével. Málta, Lourdes voltak a következő állomások, a világháború után csak 1922-ben tud összejönni a világkong­resszus Rómában, Amsterdam engesztelt 1924-ben, Chicago a modern tech­nikával remekelt 1926-ban, a gyűléseken 22 nyelven beszéltek, s az első nap 1 millió zarándok járult szentáldozáshoz, 60 ezer gyermek énekelte a latin misét (gramofonlemezre vették), 160 ezer férfi kezében gyulladt ki a gyertya az éjtszakai szentségimádáson. 1928-ban Sidney-ben, a másfélmillió ausztráliai katolikus fővárosában ünnepelnek, ott, ahol 100 évvel ezelőtt korbáccsal haj­tották a katolikus deportáltakat. Ebből a fegyenc-gyarmatból, a többi világ­rész kidobott telepeseiből szervezték meg a bencés misszionáriusok az ön­tudatos ausztrálkatolicizmust, mely valóban megérdemelte a pápai kitüntetést. 1930-ban az afrikai Karthago, 1932-ben az ír Dublin, 1934-ben a dél­amerikai Buenos-Aires, 1937-ben a Fülöp-szigetek fővárosa, Manila ünnepelt. A lelki előkészítésben talán legjobban az argentin papok és tanítók remekeltek a részben kommunista vezetés alatt álló és felekezetlen iskolákkal rendelkező államban. De mögöttük állt a nagy katolikus tábornok, Jose Urriburn. Hány katonát és felnőttet kellett megkeresztelni, mikor esténként a Palermo-parkban 160 ezer villanykörte szikrázott a fehér és sárga pápai szí­nekben ! Itt is Pacelli bíboros térdelt a Szentatya képviseletében a 3 méter magas szentségtartó Úr Jézusa előtt. Manilában a benszülött nép megrendí­tően nagy és mély hite felejthetetlen a résztvevők számára. És Budapesten ? Egy évig készült a kenyérszínben rejtezett Krisztus király ünneplésére a magyar nemzet. Az ország felelős vezetőitől a milliós katolikus tömegeken át a legkisebb elemistáig minden katolikus magyar szívéből száll a köszönet és hála a Szentatyához és hercegprímásunkhoz, hogy ezt a kongresszust megrendezhettük. Hogy Szent István királyunk halá­lának 900-ik évében élményszerűen rádöbbenhettünk a szentpáli igazságra : Nincs senkiben másban üdvösségünk, csak Jézus Krisztusban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom