Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1937

— 9 — ne fogadjon el minden rágalmat készpénznek, tudván, hogy szent Egyházunk papjainak oly sok az ellensége épen szent hivatásuk miatt is. Szól Szent István az ország főembereinek és kiváló vitézeinek tiszteletéről is. A háború utáni forradalom és kommunizmus a nemzeti értékek, nagyságok és tekintélyek tiszteletét szinte lerontotta szerencsétlen nemzetünk lelkében. A mostani, külföldről behatoló diktaturás eszmék pedig valóságos bálványokat állítanak ifjúságunk szeme elé. Mind a két irányzat elér az ifjúságig. Sőt, az egyiknek káros rombolása még nem szűnt meg teljesen, a másiké pedig egyre nagyobb erővel tör ifjaink lelke felé. Mindegyik egészségtelen a magyarság életében, mert egyik sem szentistváni elgondolású ! Tekintélytisztelet nélkül nem lehet jólrendezett az állam, viszont talmi bálványok veszélybe sodorják nemzetünket épen a magyarság lelkétől, tradícióitól való idegenségük miatt. Mindegyik mozgalom átértékeli, illetve leértékeli az igazi nemzeti nagyságokat. Nem vezeti ugyanis egyiket sem a szentistváni, nagy átfogó nemzeti gondolat, hanem csakis a hatalomra törő kicsinyes párteszme. A magyar ifjúság jól jegyezze ezt meg és fiatalos hevülettel ne veszítse el a fejét ! Egész szívvel, minden erővel egyedül csak a haza és a nemzet érdekeit szabad nézni és munkálni önzés és egyéni érdek mellőzésével. Ezért kell követni a szentistváni intelmet, mely szerint, akik életükkel, működésűkkel, áldozatos hazaszeretetükkel igazán értékei voltak, vagy vannak a nemzetnek, azokat tiszteletben részesítsük és példájuk követésre méltóan lebegjen nemzetünk ifjúsága előtt. így fog az ifjúságból fejlődni e^y egészségesebb nemzedék, amely nem engedi felszínre törni, vezetésre jutni az értéktelent. Szent István magyar ifjúságot nevelő intelmeinek V. fejezete a törvénykezésről és türelmetességről tanít. „Tartózkodjálbírónak lenni!"— olvassuk a nagy király intő szavát. Ehhez kapcsolhatjuk a VII. fejezetből ezen szavakat is: „mely dolog kinek-kinek korához illő, abban gyakorolja magát". Egészen világos ezekből Szent István tanítása. Az ifjúság ne tolja fel magát bírónak ! Bízza ezt a nemzet illetékeseire és hozzáértőire, maga pedig készüljön feladata körében a honépítés nagy munkájára. Nem jelenti ez az ifjúság önálló véleményeinek elfojtását, hanem sokkal inkább azoknak okos irányítását, helyes fejlődését. Gondolkodjék, eszmélkedjék a magyar ifjúság a nemzet nagy kérdéseiről, de tapasztalatlan fejjel, ifjúi hévvel ne akarjon ő ítélkezni, hanem készüljön okosan a felnőtt polgár hazát mentő szent hivatására ! A VI. fejezetben a hazában élő idegenekkel szemben való viselkedésről ad tanítást az országépítő nagy király. Gondolataiból a mai magyar ifjúság tegye magáévá ezeket : Ne legyenek a mai magyar ifjak csak egynyelvüek ! Mentől többen tudnánk idegen nyelveket és mentől többet, annál jobban használhatnak a hsának képességeikkel. Aztán, ott van a másik okos tanítás ! Igyekezzék eg^e jobban az ifjúság a maga körében is a köztünk élő nemzetiségek megértésére, lelkűknek a közös haza szeretetében a mi lelkünkkel való egybeforrasztására !