Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1937

— 10 — Amennyire megértő az idegen nemzetiségűekkel szemben Szent István, ép annyira tiltakozik a magyar nemzeti szellemmel, erkölcsökkel és szokásokkal össze nem férő idegen szellemmel szemben. Vájjon melyik „görög igazgatná a latinokat görög erkölcsök szerint, vagy melyik latin igazgatná a görögöket latin erkölcsök szerint ?" — kérdi. Szent István sok idegen eszmét ültetett át nemzetébe, de ezek mind olyanok voltak, amelyekkel európaizálta népét és valamennyit idomította nemzete ősi tradícióihoz Ma annyiféle párt, társaság törekszik idegen eszmékkel ifjúságunkhoz férni, mégpedig leginkább olyanokkal, amelyek ellenségei ezeréves alkotmányunknak és teljesen távol állanak nemzetünk lelkétől. Ifjúságunk már az iskola padjai közt szeresse meg népünk ezeréves fennállásának ősi fundamentumait, hogy az iskolából kikerülve ne legyen lelkiismeretlen és felelőtlen agitátorok idegen eszméket hirdető beszédeinek rabjává. Idegen eszmék szolgai utánzása nem szentistváni gondolat és így nincs is a nemzet javára. Az engedetlenség szelleme ellen is felemeli szavát a nagy király. Ez szerinte romlásba dönti az országot. Az az ifjúság, amely szüleinek, elöljáróinak nem engedelmeskedik, az a törvényeket sem fogja tiszteletben tartani felnőtt korában, s így a haza kárára, nem pedig javára fog élni. Amelyik viszont már gyermekkorában megszokta a felsőbbség tiszteletét, a törvények szerinti életet, az előtt a nemzet törvényei szentek és a korlátai közti élettel a haza javát szolgálja. Szent Istvánnak minden gondolata a haza és a nemzet javát célozza. Ha ezek ifjúságunk lelkén keresztül valósággá válnak, az az ifjúság, amelyik Szent István egyéniségét ragyogó példaként tartja szeme előtt és gondolatainak hordozója, követője, az a Szent Istvántól alapított nemzetnek hasznos polgára lesz és az általa épített hazának munkás, hűséges fia. Dr. Dobrovich Ágoston.