Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1937

— 10 — Amennyire megértő az idegen nemzetiségűekkel szemben Szent István, ép annyira tiltakozik a magyar nemzeti szellemmel, erkölcsökkel és szokások­kal össze nem férő idegen szellemmel szemben. Vájjon melyik „görög igaz­gatná a latinokat görög erkölcsök szerint, vagy melyik latin igazgatná a gö­rögöket latin erkölcsök szerint ?" — kérdi. Szent István sok idegen eszmét ülte­tett át nemzetébe, de ezek mind olyanok voltak, amelyekkel európaizálta né­pét és valamennyit idomította nemzete ősi tradícióihoz Ma annyiféle párt, társaság törekszik idegen eszmékkel ifjúságunkhoz férni, mégpedig leginkább olyanokkal, amelyek ellenségei ezeréves alkotmá­nyunknak és teljesen távol állanak nemzetünk lelkétől. Ifjúságunk már az iskola padjai közt szeresse meg népünk ezeréves fennállásának ősi fundamen­tumait, hogy az iskolából kikerülve ne legyen lelkiismeretlen és felelőtlen agitátorok idegen eszméket hirdető beszédeinek rabjává. Idegen eszmék szol­gai utánzása nem szentistváni gondolat és így nincs is a nemzet javára. Az engedetlenség szelleme ellen is felemeli szavát a nagy király. Ez szerinte romlásba dönti az országot. Az az ifjúság, amely szüleinek, elöl­járóinak nem engedelmeskedik, az a törvényeket sem fogja tiszteletben tartani felnőtt korában, s így a haza kárára, nem pedig javára fog élni. Amelyik viszont már gyermekkorában megszokta a felsőbbség tiszteletét, a törvények szerinti életet, az előtt a nemzet törvényei szentek és a korlátai közti élettel a haza javát szolgálja. Szent Istvánnak minden gondolata a haza és a nemzet javát célozza. Ha ezek ifjúságunk lelkén keresztül valósággá válnak, az az ifjúság, amelyik Szent István egyéniségét ragyogó példaként tartja szeme előtt és gondolatai­nak hordozója, követője, az a Szent Istvántól alapított nemzetnek hasznos polgára lesz és az általa épített hazának munkás, hűséges fia. Dr. Dobrovich Ágoston.

Next

/
Oldalképek
Tartalom