Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1935

— 5 — jeinket, de ha a tisztelet fokmérőjét vesszük, természetfeletti lényük, áldozatos lelkük nagyságának átértését, példájuknak követését, földhöz, anyaghoz, vérhez, gőghöz tapadó énünkkel való lemérését vesszük, itt bizony nagy hibák vannak, itt bizony nincs mivel dicsekednünk. Régi korok szentjeinek legendás önmegtagadása olyan érthetetlen előttünk, mint a hieroglif, vagy a rovásírások voltak megfejtésük előtt. Szentjeink élettörténete mintha puszta nyelvemlékké lett volna. Nem hat sem fönn, sem lenn egyaránt. Milyen máskép volt a középkorban. Pl. egy Szent Geraldusnak clunyi Szent Odótól megírt életrajza hány és hány előkelő világi ember életére volt hatóerő. Géza fejedelem önkényt és örömest hallgatván papjai, bencései beszédére gyönyörködik vala, hogy a keble kertjébe elvetett igaz hit magva csirába ereszkedik. (Szent István legendája. II. fejezet.) Ezért állítjuk a mai ember lelke elé Szent Mórt pécsi püspökségének 900 éves fordulója alkalmából, ezt az első tudós, író, szent magyar bencést, akinek lelkületéből Isten szelleme, Szent Benedek szelleme árad felénk a próféták szavának erejével, akik holtakat támasztottak, akik a sivatagokban vizet fakasztottak, akik a kövekből életet, kenyeret varázsoltak elő. Legyen az ő tisztaságos, fegyelmezett, alázatos, tudós lelke új akarásokat, új teljesedéseket felverő szent vihar, melyben újból az Úr szava szólal meg s teremt új életeket. Szent Mór alakja történelmi és legendás egyformán. Fennmaradt írása, az első magyar irodalmi termék, fennmaradt kézjegye a tihanyi alapítólevélen, fennmaradtak életkörülményei a Pozsonyi Krónikában, a Szent Imre legendában (III. fejezet), amely végtelenül megható bepillantást enged tisztaságos, engedelmes, alázatos, imádságos lelkületébe. 1000 körül születhetett Nyitra környékén. „Abban az időben, mikor a jámbor király parancsára Pannóniában még alig hogy kezdett sarjadzani az istenség neve és tisztelete, a szent társalgásnak új öröme fakad. A jámbor király, Szent Mór szava, szívesen társalkodott Szent Márton monostorának szerzeteseivel, ahol Szent Mór is tanult, nevelődött, mint puer scholasticus, mint iskolás gyermek. Pannónia szent hegye, Szent Márton születési helye, a messzelátó s messziről látható ősmonostor, a Bakonynak messzekéklő hegyeivel, széltől kivájt völgyeivel, sűrűen megrakott helységeivel — a világ zaja fölé emelkedve a békesség szelíd igézetével hatja át szívét. Egy alkalommal, 1029-ben Veszprém felől közeledett a király, midőn a testvérek eléje vonultak, hogy üdvözöljék. István király fiát küldte elejükbe, hogy fogadja az üdvözlést. Imre sorban megcsókolta a szerzeteseket, de egyenlőtlenül, mert egyiknek egy, másiknak három, öt, hét csókot adott erényei szerint. A szűziesen tiszta Szent Mór hét csókot kapott. Szent Istvánt meglepte ez a titokzatos lelki közösség. Pár nappal eltávozta után két szolgájával titkon visszatért, hogy megfigyelje a testvérek zsolozsmázását és életét. Az éjjeli vigilia-imádság (2 és 4 óra között) s a virradatkor elmondott matutinum (a mai laudes) végezetével a szerzetesek a szentély kórusáról távoztak, a leg-